A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 199-257. BÉKÉS MEGYEI KATONÁK AZ ERDÉLYI ÉS TISZÁNTÚLI KURUC HADSEREG ÖSSZEÍRÁSAIBAN (1704, 1706, 1708) - Seres István Bevezető A mai Békés megye települései közül öt játszott jelentősebb szerepet a Rákóczi-szabadságharc alatt: Békés, Gyula, Szarvas, valamint az akkor Bihar vármegyei Sarkad és a Heves vármegyéhez tartozó Dévaványa. Közülük Gyula mindvégig császári helyőrség volt, míg Sarkad a kuruc hadsereg egyik legdélebbi véghelyeként vészelte át a függetlenségi háborút. A török elleni felszabadító hadjáratok során elpusztult Szarvas végig lakatlan maradt a szabadságharc alatt, de az egykori szarvasi vár helyreállítását mind a császári hadvezetés, mind pedig a kurucok tervbe vették. Ennek ellenére egyik fél sem jutott el a terv megvalósításáig, holott a város területén, valamint a szomszédos Békésszentandráson található vízi átkelőket mindkét fél aktívan igénybe vette. Az elmúlt száz év hadtörténeti és helytörténeti kutatásainak köszönhetően meglehetősen jól ismerjük a fenti három helység Rákóczi-kori sorsát. Márki Sándor két ízben is feldolgozta a sarkadi hajdúk történetét,

1 Bánkúti Imre forráskiadványainak köszönhetően pedig számos eddig ismeretlen forrás is rendelkezésünkre áll a sarkadiak hősies küzdelméről.

2 Ugyancsak jól ismerjük a kuruc hadsereg Gyula elfoglalására tett erőfeszítéseit, a szarvasi vár helyreállításának terveiről pedig magunk írtunk.

3 A török hódoltság idején szinte sértetlenül fennálló Békés és Dévaványa Rákóczi-kori szerepéről viszont alig tudunk, holott a két helység gyakran szerepel a függetlenségi harc forrásaiban, lakóik közül pedig számosan szolgáltak a tiszántúli kuruc lovasregimentekben. Ugyancsak gyér információval rendelkezünk Gyula magyar lakosságáról. A Rákóczi-szabadságharc kiadott és kiadatlan forrásaiban csupán ritkán találkozhatunk a mai Békés megye területéről származó kuruc katonákkal. A helytörténeti irodalomban elvétve találni ugyan egykori kuruc katonákat, ezek az utalások azonban többnyire csak későbbi visszaemlékezések, tanúvallomások, végrendeletek stb. adatain alapulnak.

4 A függetlenségi háború helyi eseményeire még mindig Vi1 MÁRKI 1877; MÁRKI 1924. 2 BÁNKÚTI 1988; BÁNKÚTI 1994. 123-124. 3 BÁNKÚTI 1976; THALY 1880; SERES 2000b. 4 Karácsonyi János pl. Borbély Mihály „egykori hajdút" említi Békésen a szabadságharc utáni években. KARÁCSONYI 1896. II. 38. A Rákóczi-szabadságharc utáni adatok már csak azért is megbízhatatlanok, mivel az egyes volt kurucok csak a függetlenségi háborút követő betelepítések során költöztek az új - Békés megyei - lakóhelyükre. 199