A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Seres István: Békés megyei katonák az erdélyi és tiszántúli kuruc hadsereg összeírásaiban (1704, 1706, 1708)

Seres István rágh Ferenc kitűnő összefoglalása nyújtja a legtöbb használható információt.

5 Bár a térség katonai történetét viszonylag részletesen ismerjük, máig nincs megfelelő képünk arról, hogy a tájegység mennyire sínylette meg a csatározásokat, és a helybéli lakosság milyen mértékben vette ki részét a Habsburg-ellenes küzdelemből. Ez alól talán csak a sarkadi sánc védői képeznek kivételt. Az eddig kiadott feldolgozásokban, ill. forráskiadványokban gyakran találkozunk a sarkadiak hős kapitányával, Szabó Sándorral, de ismerjük a sarkadiak András Deák és Győző István nevű hadnagyait is.

6 Szabó Sándor 1710 nyarán történt fogságba esését követően a helyőrség élére előbb Pap Mihály helybéli főstrázsamester,

7 majd Szoboszlay Sámuel kapitány, a sólyomkői, ill. az ecsedi vár korábbi parancsnoka került.

8 Tököli Popovics János aradi rác főkapitány („Rácz Thököly") 1708 nyarán történt elfogásában egy Pap János nevű sarkadi hajdú játszotta a főszerepet,

9 az 1711. január 11-én létrejött sarkadi kapitulációt pedig Szabó György strázsamester, valamint Debreceni Sámuel és Őssy (Leel-Ossy) Gáspár „deputatusok" írták alá.

10 A sarkadiakon kívül azonban alig tudunk érdemlegeset a megye kurucnak állt lakóiról, s bár a Rákócziszabadságharc okleveles forrásaiban elvétve további Békés megyei katonák is előfordulnak, a legtöbb adatot mégis a függetlenségi háború alatt elkészített országos hadimustrák tartalmazzák. Az alábbiakban a ránk maradt mustrakönyvek Békés megyei adatait dolgozzuk fel. Kuruc hadimustrák a Rákóczi-szabadságharc idejéből A Rákóczi-szabadságharc idejéről mindössze négy országos méretű katonai összeírás maradt fenn, egy a Radvánszky, három pedig a Károlyi nemzetség levéltárában. Az elsőt még 1704-ben készíttette el Erdélyben Radvánszky János fejedelmi biztos, II. Rákóczi Ferenc teljhatalmú kiküldöttje. Az utóbbi három pedig Erős Gábor főszemlemester irányításával 1706-ban, ill. 1708-ban készült a Károlyi Sándor tiszántúli vezénylő generális keze alatt levő tiszántúli és erdélyi ezredekről. A három különálló kötetben ránk maradt mustrakönyv 1705-ös,

11 1706-os

12 és 1708as

13 felirattal van ellátva. Mészáros Kálmán kutatásainak köszönhetően ma már jól tudjuk, hogy az 1705. évinek tartott mustrakönyv valójában 1708-ban készült, közel 5 VIRÁGH 1962. 6 BÁNKÚTI 1994. 124. 7 BÁNKÚTI 1988. 124-125, 129. 8 Uo. 132-137. 9 Uo.; ESZE 1955. 477. 10 MÁRKI 1877. 62. 11 MOL P 396. KCSL Acta Publ. 1. Acta Rák. Series III. Lustrakönyvek. 1705. évi mustrakönyv. 12 Uo. 1706. évi mustrakönyv. 13 Uo. 1708. évi mustrakönyv. 200