A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Martyin Emília: A nép gyógyítás emlékei a magyarországi románonknál

Martyin Emília A növényi anyagokat az állatok gyógyításában is alkalmazták. Fokhagymás főtt krumplival gyógyították a gilisztás baromfit, mályva- és kamillateával itatták a megfázott csirkéket. A tetves csirkék nyakát zsírban sült hagymával kenték be.

10 Nyilvánvaló, hogy további gyűjtésekkel bővíthető a gyógyításban alkalmazott növények köre, hiszen bizonyára sokkal több növényt használtak fel a gyógyító eljárásokban, mint az itt felsoroltak.

11 Az adatközlők az étkezések alapját képező növények gyógyító hatására emlékeznek a leginkább, s egyelőre csak kevés olyan növényről sikerült adatokat gyűjteni, amely a gyógyászatban töltötte be elsődleges szerepét. A gyógymódok hagyományozódására jellemző, hogy titokként kezelték a növények neveit. Talán ez lehet a magyarázata annak, hogy napjainkban már csak a legáltalánosabb növények gyógyításban betöltött szerepét ismerik. Az orvoslásban felhasznált növények függnek a földrajzi környezettől, a civilizációs foktól és az etnikai hovatartozástól. Ezért is érdemes lenne vizsgálni az esetleges különbségeket a gyógyításban felhasznált növényfajták között a magyar és román lakosság körében. A gyógynövények mellett a népi gyógyászatban gyakori az állati eredetű termékek alkalmazása. Ezek felhasználásának módja is igen változatos: evés, ivás, kenés, borogatás. A gyógyításban szerepelhet maga az állat vagy valamelyik testrésze. A kutyaharapást szőrével gyógyították. A kígyó farka jó volt a kelésre. A gyíkot háromszor körül kellett húzni a torokfájós nyakán. Az izzadós kezűnek hangyát kellett a kezében fognia.

12 Három tetűt itatnak a sárgaságban szenvedő beteggel. Galambvérrel vagy állati vizelettel kenik a sebeket, pattanásokat. Avas szalonnát eszik az asztmás beteg, de a szalonna jó az orbánc gyógyítására is. A légúti bántalmakban szenvedő beteg akácmézet eszik, de mézet kennek az orbáncra is. A pók hálóját mésszel keverik össze, és vágott sebre teszik. A ló szőre leszárítja a szemölcsöt, ha körülkötik vele. A tojásfehérjét égési sérülésre, a tejfölt sebekre kenik. A fájdalom elmulasztására talált csonttal keresztet kell vetni a fájós testrészre, majd a csontot vissza kell tenni arra a helyre, ahol találták. A száj melletti herpeszre a macska farkával való dörzsölés volt a legalkalmasabb gyógyír. Szinte minden betegséget gyógyít a szalicillel kevert sertészsír. Egyformán alkalmazzák kenésre, masszírozásra és gyúráshoz. Akinek izzad a keze, az húsvétkor piros tojást tesz a mosdóvízbe, és úgy mos kezet. A tejet felhasználják a szembetegségek gyógyításában oly módon, hogy szoptatós anya tejét fejik a fájós szembe. A tejet használják akkor is, ha kígyó kerül a gyermek gyomrába. A tej szagával csalogatják azt ki onnan.

13 10 SINKÓ-LAURINYECZ 1989. 83. 11 OLÁH 1982. 273-276. 12 BOTEA 1983a. 39. 13 BORZA 1984. 17-18; MARTIN-PU§CAR 1989. 35. 168