A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Martyin Emília: A nép gyógyítás emlékei a magyarországi románonknál

Martyin Emília A racionális gyógyítás történhet növényi, állati eredetű és egyéb anyagok segítségével, mechanikai és felületi beavatkozással. Természetesen itt is megfigyelhető a különféle gyógyító eljárások együtt történő alkalmazása. A paraszti gyógyító gyakorlatban igen jelentős helyet foglalnak el a gyógyító növények. Ezek nagy részét meghatározott módon (pl. bal kézzel), időpontban (pl. Szt. György napján éjfélkor stb.) gyűjtik össze, és felhasználásukban is szabott cselekvések vannak. Nem mindegy, milyen állapotban (pl. frissen, szárítva, főzve, nyersen) és milyen módon (pl. lemosásra, ivásra, fürdővízben, borogatásra) használják fel ezeket a növényeket. Gyakori, hogy egy betegség gyógyításában több növényt alkalmaznak egyszerre, vagy esetleg állati eredetű és egyéb anyagok is kerülnek a gyógyító szerbe. A növények gyógyító erejét sokszor bizonyos folyadékok vonják ki, mint pl. ecet, vizelet, víz, bor, nyál stb. Az eddig gyűjtött gyógyászati adatok szerint a románok a következő növényi anyagoknak tulajdonítanak különleges gyógyító hatást. fokhagyma („ai") - a belőle készült tea mindenfajta fájdalom gyógyítására alkalmas paradicsom („porodicä") - kelésekre teszik - szára paprikaszárral és a katángkóró szárával reumát gyógyít - árpa gyógyítására is alkalmas hagyma („ceapä") - székrekedéses betegnek adták - liszttel, szappannal, vízzel keverve kelésekre alkalmazták („aluajal") - a héjából készült tea köhögésre jó kamillavirág („romon") - teának megfőzve megfázásra jó burgonya („croampe") - hajából főzetet készítettek, s a torokfájós beteget ezzel gőzölték petrezselyem („petrenjel") - zöldjét tejjel keverve dagadt testrészre tették sárgarépa („morcov") - a leveléből készült tea a magas vérnyomást gyógyította káposzta („cureti") - levelét a fagyott testrészre tették - a hordós savanyú káposzta levével szintén a fagyást gyógyították bab („päsulä") - vízben áztatott babbal és tetűvel gyógyították a sárgaságban szenvedő beteget rizs („ri§ca§") - megfőzték és levét hasmenésre alkalmazták 166