A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Gábor Gabriella: Középkori pártaövek Békés megyében

Gábor Gabriella Békéscsabán a Megyeri-faluhelyen a 26. sírban az övből csupán két félgöm­bös fejű bronzszegecs, a szalagból származó szövetszálak és néhány bronzveret ap­ró töredéke maradt meg. A lemezdarabokon domborított pontokból álló gyöngysor mellett kör alakban ívelődő borda részlete vehető ki. A 47. sírban egy téglalap ala­kú, két hosszanti oldalán derékszögben lehajtott szélű bronzlemez utalt övre; a le­mez ép végén a felerősítésre szolgáló két lyuk látható. 26 Csorvás határában a középkori falu területén, felszíni gyűjtés alkalmával ta­láltak három, különböző méretű öntött bronzcsatot és egy ezüstből készült szíjszorí­tó lemezt, amelyen vésett minuscula írás részlete vehető ki. A csatok közül az egyik kétosztatú csatkeret volt, rajta a csatlemez kis darabjával, a másik pedig egy kismé­retű kétosztatú, míg a harmadik egy kisméretű, trapéz alakú, pengeszerű pecekkel ellátott csat volt. 27 Gerlamonostora lelőhelyén a 6. számú sírban a halott fején párta maradvá­nyait, a derék magasságában pedig trapéz alakú csatkeretet találtak. Egy ovális ala­kú, pengeszerű pecekkel ellátott csat (12. kép 1) és egy négyszögletes övcsat szór­ványlelet volt. Mindhárom övtartozékot vasból kovácsolták. 28 Gyula-Györkén a templom körüli temetőben két alkalommal végeztek feltá­rást. 29 Az 1936-os ásatás alkalmával all. számú sírban kisméretű bronzcsattal ösz­szefogott, verettél díszített keskeny bőröv darabjait találták. A csatkeret szíj felőli végén a vashuzalból hajlított csatpecek alatt megmaradt a lemezes csattest kis rész­lete. A trapéz alakú csat egyoldalas öntéssel készült, öntés után az egyenetlensége­ket reszeléssel simították el, s jól láthatók a felületen a párhuzamosan futó reszelő­nyomok. A bőrből készült övet egymás mellé helyezett csonka gúla alakú, élein levél­formában kiszélesedő végű préselt veretek fedték, amelyeket a gúla közepén átütött félgömbös fejű vasszegecsekkel rögzítettek a bőrszíjhoz oly módon, hogy a szegecsek szárát a bőr hátoldalára helyezett, félgömb alakú rézlemezekre kalapálták el (6. kép 4). 30 Az első ásatás alkalmával került elő az a kétosztatú, téglalap alakú csatkerettel el­látott csat is, amelynek lemezét a hosszanti oldalain kötélminta, középvonalában pedig egymásba érő szívek sora díszít. A szívek két oldalán egy-egy félgömb látható. A csat­Szatmári Imre ásatása, 1985-1986. RégFüz, 40. (1987) 88-89; MRT 10. 175, 13. t. 15; МММ ltsz.: 86.10.25-27 és 86.10.54, koruk a XIV-XVI. századra keltezhető. SZATMÁRI 1999. 91, 14. kép 12-14, 18; 26. kép 12-14, 18. Jankovich Dénes ásatása, 1984 (JANKOVICH 1991. 189; MRT 10 1998. 405-418, 95. kép); МММ ltsz.: 86.1.101, 86.1.122 és 86.1.169. Implom József ásatása, 1936 és Szatmári Imre ásatása, 1986 (SZATMÁRI 1996a. 52-60). Az öv növényi cserzésű bőrből készült, az állatfajt a kopott barkaréteg miatt nem lehetett meghatá­rozni. A Gyula-Györkén, Gyula-Törökzugban és az Örménykút, décsi Telek-halmon végzett ásatá­sokon előkerült pártaövek bőrtöredékeit Kissné Bendefy Márta vegyész-restaurátor határozta meg (MNM Restaurátor és Műtárgyvédelmi Főosztály). Az anyagvizsgálatok elkészítéséért ezúton is fo­gadja köszönetemet. EFM ltsz.: 86.1.1-2 (SZATMÁRI 1996a. 55, I. t. 21-22). Megegyező formájú veretek díszítették a Salgótarjánban talált övet is (OBERSCHALL 1942. 4, II. t. 2). 118

Next

/
Thumbnails
Contents