A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Gábor Gabriella: Középkori pártaövek Békés megyében

Középkori pártaövek Békés megyében lemez mintáit préseléssel alakították ki, a csatkeret egylapos öntéssel készült, a sarkain és az oldalain kettes, illetve hármas bordák láthatók (9. kép l).

31 A Gyula-Györke lelőhelyen 1986-ban végzett ásatás anyagából két további pártaövről van adatunk.

32 A 3. kutatóárokban egy keskeny bőröv darabja került elő, amelynek a szélén bordával és gyöngysorral tagolt, közepén pedig gerezdéit szélű félgömbbel díszített szögletes veret töredéke, illetve három szegecs helye maradt meg (6. kép 5). A 16. számú sírban eltemetett gyermek derekán jó megtartású, fémveretekkel díszített öv volt. Ennek a pártaövnek minden tartozéka eredeti helyén került elő, így ismerjük az öv méretét, a díszítések elrendezését és az öv készítésének módját is. A trapéz alakú csatnak és az övbújtatónak a lemezét gótikus „I" betűsor díszítette (5. kép 2a-b), utánuk pedig hét egyforma, téglalap alakú, indadíszes veret és egy szintén indamotívumos szíjvég következett. Az övtartozékokat bronzlemezből préselték, a csatkeretet ennél az övnél is öntéssel készítették (5. kép 2c-d).

33 A Gyula-Fövenyes lelőhelyen az 1934-ben végzett ásatás alkalmával a 46. sírban talált övet téglalap alakú csatkeretes, lemezes szíjszorítós bronzcsat fogta össze, a bőrön lévő csatolási lyukakat pedig két lemezből összeillesztett lyukvédők fedték (5. kép la, ld). Az öv tartozékai között még indás és áttört díszű négyszögletes veret, három darab kilencszirmú virágfejet formázó rozetta és egy téglalap alakú lemezes szíj vég volt (5. kép lb-c). A szíjvégen - Bálint Alajos leírása szerint - a lemez felső részében gótikus betűkből álló MARIA felirat olvasható, a bordával lezárt alsó részén préselt kör és félkör alakú bordák, valamint indamotívum látható. A préselt minták közötti felületet domborított pontok töltik ki (5. kép le).

34 Az 1985-ben feltárt temetőrészben a 34. gyermeksírban egy bronzcsat volt, amelynek öntött, ovális karikája a csatlemez felőli oldalon egyenes és sarkos kiképzésű. A csattest felső lemezének két szélén kötélminta halad, míg közepén, a vona31 SZATMÁRI 1996a. 55, I. t. 23. A szívsoros díszítés megfelelőit pl. Nyársapátról a 42. és a 179. sírból ismerjük, koruk a XV. századra keltezhető. A 42. sírban talált csat díszítése annyiban tér el a györkeitől, hogy azon a szívek hegyükkel ellenkező irányban helyezkednek el (BENKŐ 1980. 325, 332, 10. t. 7, 16. t. 1, 19. t. 5, 20). A györkei csathoz hasonló formájút és díszítésűt találtak Nagytályán (KOVÁCS 1973. 85, 6. kép 3, 7. kép 1, 7), valamint Kiskunfélegyházán (BÁLINT 1956. 81, XI. t. 1-3). A nagytályai és a kiskunfélegyházi csat kora: XV. század. 32 Szatmári Imre ásatása, 1986 (HORVÁTH-SZATMÁRI 1989. 384, 4. ábra; SZATMÁRI 1996a. 57, 20-21. kép). EFM ltsz.: 86.34.17, 86.34.40, koruk a XIV-XV. századra tehető. 33 GÁBOR 1996. 259-261. Az 1986-os ásatáson előkerült övtöredékek növényi cserzésű marhabőrből készültek (Kissné Bendefy Márta meghatározása). 34 Implom József ásatása, 1934 (SZATMÁRI 1996a. 23-41). A leleteket nem találtuk. Bálint Alajos XV. századinak határozta meg az övtartozékokat, amelyeket az általa készített tárgykartonok alapján írtunk le (МММ RégAd 2009/1988). A gyulai múzeum anyagában a 66.26.1. tételszám alatt találtunk egy ismeretlen lelőhelyű és megszerzésű, a megjegyzés rovatban régi anyagnak leírt, kilencszirmú, domború pontokkal kitöltött közepű virágot formázó rozettatöredéket, amelynek mintázata megegyezik a fövenyesi temető 46. sírjában talált rozetták leírásával. Feltételezzük, hogy az említett töredékes darab egyike a 46. sír övét díszítő rozettáknak. 119