A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)

Gábor Gabriella: Középkori pártaövek Békés megyében

Középkori pártaövek Békés megyében Csontveretes övek Az itt felsorolt pártaövek szövött szalagját állatcsontból készült övtartozékok díszítették.

15 Az övgarnitúrát csat, szíjvég és - övenként változó számú - lyukvédő veret, kör alakú és négyszögletes veret alkotta. A csatok és a szíjvégek szíjszorító részénél a csontlapot 1-1,5 cm mélyen bevésték, a résbe csúsztatott szalagvégeket pedig két-két szegeccsel rögzítették. Szegecsekkel fogták az övhöz a különböző típusú véreteket is, a csontból kifaragott csatpecket kör átmetszetű stift kapcsolta a csat testéhez. A vasból készült kötőelemek helyét a csontlapokon kifúrták, a szegecs szárát az öv hátoldalán bronzlemez alátétre, sok esetben alátét elhelyezése nélkül kalapálták el. A díszítő motívumok közül az ék alakú fogazást és a szíj vég karéjos kiképzését faragással, az egyenes vonalakból állókat véséssel, a kör alakú díszítményeket esztergálással alakították ki a csont felületén. A Békés-Diter, Faluhely nevű lelőhelyen szórványként került elő három, középkorinak meghatározott csontlemez. A leltárkönyvi bejegyzés szerint az egyik veret „lapos, négyzet alakú, szélén ék alakú bevágás, középen éles törésű, kerek kiugró rész, szélén keskeny borda, sarkain szegecs". A másik csontlap „kör alakú, domború felületét keskeny borda keretezi, közepén kerek lyuk, szélén két szegecs" - valószínűleg lyukvédő veret volt. A harmadik tárgy „lapos, közepe felé domborodó felületét párhuzamos, átlós, valamint pont közepű, kör alakú bekarcolások díszítik."

16 Gyula-Fövenyesen két sírban voltak csont övdíszek.

17 A 7. sírban, a csat ovális keretén a pecek támasztására szolgáló ék alakú faragás látható. A trapéz alakú csattest csatkarika felőli részén három párhuzamos vonal, középen két kör közül induló, egymást keresztező, két ferde vonal van, a szíjszorítós végét pedig háromszög alakban bevágták. A csat pecke is csontból készült (2. kép le). A két középen átfúrt, szélén pedig kiemelkedő peremmel ellátott darab közül a nagyobbik korong lyukvédő (2. kép lb), a kisebbik pedig díszveret volt (2. kép le). A két négyszögletes veret közepén korong, sarkain viszont kördíszek láthatók (2. kép la, Id). A 66. sírból egy négyszögletes veret, egy ovális karikájú csat - melynek négyszög alakú csatlemezét vésett vonalakkal díszítették - és egy szíj vég került elő. A szíj vég két 15 A csonttárgyak készítéséhez szarvasmarha lábszárcsontot használtak, mivel ennek csontszövete megfelelően kemény és tömör, jól lehetett fűrészelni, reszelni, vésni és esztergálni. Megmunkálás előtt a csontot vízben áztatva kissé puhították, és nedves állapotban fűrészelték le a megfelelő méretű és vastagságú csontlapokat, majd faragással, illetve esztergálással díszítették, végül pedig a felületeket polírozták. A kész darabok felületét szárítás után méhviasszal is átfényezték (HALMÁGYI RIEDEL 1986. 181-182). 16 Parádi Nándor ásatása, 1964-1965. RégFüz, 18. (1965) 56, RégFüz, 19. (1965) 50; EFM ltsz.: 66.12.50, 68.28.3, 68.30.1. A tárgyakat nem találtuk. 17 Implom József ásatása, 1934 (BÁLINT 1938. 153-156); A tárgyak fotóit Bálint Alajos hagyatékából ismerjük (МММ RégAd 2009/1988). A rajzokat ezekről a fotókról készítettük (lásd a 3. jegyzetet). 115