A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28. (Békéscsaba, 2006)
Gábor Gabriella: Középkori pártaövek Békés megyében
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 111-142. KÖZÉPKORI PÁRTAÖVEK BÉKÉS MEGYÉBEN - Gábor Gabriella Örménykúton, a Telek-halom nevű lelőhelyen 1993-ban végeztek ásatást a középkori Décse falu templomának területén. 1 A templom körüli temető több sírjában ruhakiegészítőket, köztük gombokat, különböző alakú ruhakapcsokat, övcsatokat és övdíszítményeket, két sírban pedig teljes övgarnitúrából álló pártaövet találtak. A 3. sírban lévő övet csontból készült veretek, a 150. sírban fekvő övet fémveretek díszítették. Az övek restaurálása során merült fel a gondolat, hogy a Békés megye területén előkerült pártaöveket és övtartozékokat összegyűjtsük. A középkori viselet egyik kiegészítője volt az öv, amely változatos anyagokból, többféle formában készült. A hagyatéki leltárakban található övleírások és a köznépi temetők leletanyagából előkerült övtöredékek tanúsítják, hogy e viseleti darab a nemesek, a polgárok és a falusi lakosok ruhatárában egyaránt megtalálható volt, a férfiak, a nők és a gyermekek is hordták. A legkedveltebb övforma az úgynevezett pártaöv volt. 2 Régészeti gyűjteményeinkben a fémből és csontból készült övtartozékok találhatók meg nagyobb számban, de kevés textil és bőr övtöredék mellett három teljes pártaöv díszítményét is ismerjük a leletanyagból. Sajnos a korábban múzeumba került leletek egy része megsemmisült a háború okozta pusztítások miatt, így az 1930-as években Gyula határában (Szabadkán, Szentbenedeken és Fövenyesen) feltárt templom körüli temetők anyagának jelentős része is. Ezekről a leletekről és a Kaszaperen, Mezőkopáncson, valamint Mezőkovácsházán előkerült pártaövekről csak közvetett adatokkal rendelkezünk. Az alább következő pártaöveket az övek azonos anyaga, megegyező, illetve hasonló díszítése alapján, a készítési technikákat figyelembe véve írjuk le, és lelőhelyenként soroljuk föl. 1 Szatmári Imre ásatása, 1993 (SZATMÁRI 1994. 66-71; SZATMÁRI 1996b. 82-83). 2 „...párta öv alatt az oly öveket értették, melyek a szőr vagy selyemzsinórnál keményebb gyártmányból készültek, például vont ezüst-, vont-arany és majcból, esetleg ércből és a férfiak, valamint a nők által derékra szorítva viseltetett... A gyermekek derekára gyöngy- és kövekkel ékített, aranyos ezüst párta-övet szorítottak." RADVÁNSZKY 1986. I. 62-63, 76. 111