Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

- Te - aszongya -, hunnén jöttél? - Jólétországbul. (Ez a kalapos mondta, aki a lámpával felkötötte.) - Én meg oda igyekszek! - Oda ne igyekezzél, mindenkinek bilincs van a lábán meg a kezin. - Hát ott rabok országa van? -Igen. - Hát akkor, hogy jöttél te onnen? - Hoztam a Jólétország királyát. Mer ebbe a tengerbe benne van az aranypaszomántos eleven kard hajítva. S aki azt meg tudja nyerni, világ vitézivé válik! De Jólét király fia nem tudta megfogni, és kétfelé vágta a kard. A kard visszabuggyant a tengerbe, és Jólét király fia benne fekszik egy hajókabinba. Felkelt a fiú, megdörzsölte a szemit, kérdi a kalapos: - Hát a csomagodba mi van? - Huszárruha, mer én huszár vótam. -Nahát, akkor - aszongya - vedd fel a huszárruhát! - Elviszel a hajón engem Jólétországba? - Elviszlek - aszongya -, nagyon elviszlek! - De hát gyere - aszongya -, nízzünk szíjjel, iccaka van! Lelökte magárul Jóbotom János huszártizedes a ruhát, felvette a huszár ruhát, aszongya: -Nincs kardom! - Mindegy - aszongya -, ha rabnak jössz, oda nem kell kard! Itt elindultak a temetőbül egy nagy-nagy hegynek a tetejire. Mikor felértek, lássák, hogy ott van egy palota, tiszta feketébe. Ott van egy kűszobor, tiszta feketébe. Iccaka lehetett, egy-kettő-három óra. Hallgat a síri csend. Senki nem szól. Egyszer megszólal egy hatalmas hang, de embert nem látnak, csak egy lámpát: -Forduljatok vissza, mer én nyolc éve el vagyok átkozva! (Ez vót annak a Fehér királynak a fia, aki űtet fel akarta akasztatni. Akinek a jánya vele lakik a herceggel, ahunnen eljött. Annak a fia itt él fogságban.) -Menjetek, forduljatok vissza, mer ha nem, tik leváltotok, oszt nyolc évig itt fogtok lenni! 83