Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

Jóbotom János huszártizedes 'Л 7Ót, hun nem, a hetedhét országon túl, az Óperencián belől egy V Fehér király. Az a Fehér király olyan vót, hogy semmiféle idegen katonát nem tartott. Semmi különböző testorsiget, neki csak mind huszár kellett. Nahát, az ű országaiba, városaiba, falvaiba csak huszárok lehettek. A jánya férhe ment külországba egy herceghe. A fia meg elment nyolc éve, de nem tért vissza. Hogy hol vót, elpusztult a síkon, a vitézségi próbába, vagy valahol rabszolga lett, nem tudta senki. Fehér király nagy búbánatban vót, mer a fiát valahol vagy megölték, vagy fogságba ejtették. Hát, mindenkit behívott mán az országbul, csak a falu szélin vót egy szegíny özvegy cigányasszony. Oszt vót neki egy fia, János, azt nem hívták még be. Megjött a szegíny cigányasszony. -Kedves felsiges királyom! Nekem egyetlen egy fiam van! Legyen az is itt? - aszongya. - Nem őrzi, nem szolgálja a királyságot a fiad? - Hát, az tudatlan! Buta az, ahogy megszületett! - Azír kell, hogy behívjuk katonának, hogy többet tudjon! Ha tanul az ember, akkor okosabb lesz! Mikor behívták a cigánygyereket, olyan daliás vitéz vót, ránízett a király, aszonta: - Hát ezt nem engedem ki, adok neki rangot! Dehát a király előhívatta a századost, ezredest: -Adjál neki egy tizedesi rangot! Tehát úgy hívták a cigányt: Jóbotom János huszártizedes. 80