Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

-Jól van, kedves atyám! Én nem bánom, elmegyek keresztanyámho, a Világboszorkányáho, kírek tülle egy tanácsot. És elmegyek, a két karodat visszahozom! Sajnálom, atyám, hogy te kar nélkül szolgáltad a hét országodat. Úgy fáj ez nekem! -Ó, gyermekem, nem messze lakik, itt lakik, kétmérfődnyire keresztanyád! Megindult a fiú, nem lovon, gyalog. Megyén. Hát az erdő szélin van egy kéreg kunyhó, füstöl egy kis kímíny. Bekopogtat: -Szerencsés jó napot, kedves keresztanyám! -Isten hozott, gyermekem! Szerencséd, hogy úgy köszöntél, hogy kedves keresztanyám! Mer mustármagrul mustármagra őröltelek vóna meg! -Ó, drága, kedves keresztanyám! Magának meg abban van a szerencséje, hogy úgy köszönt, hogy kedves gyermekem, mer a máktul jobban megdaráltam vóna! -Ülj le, fiam! (Piszkálta a kemencébe az orrával a parazsat.) Mi járatban vagy? Itt még emberfia nem járt, mer még a repkedő madarak se mernek erre jönni! -Azír jöttem, kedves ídesanyám, el szeretnék menni a nagyhatalmú királyho. Atyámnak a karját levágta. Mer űneki minden királynak meg kellett hajlani, és minden király hatalma alatt áll. Az én atyám nem hajolt meg, és levágta válltőbül a két karját. -Hát, kedves fiam, ez így vót! Nem baj, kedves gyermekem, nem tudsz elmenni. A te hétlábú táltos bögejcsikód semmi! Hanem segítséget adok, mint keresztfiamnak! Eriggy ki a ganéjdombho, ásd meg a második sarkát! Ne az elsőt, a másodikat! Lelsz egy csontvázat, egy csikó csontvázat. Vágd fődhö! Meglátod, lesz belüle egy háromlábú táltos bögejcsikó. Ülj fel a hátára! De háromszor feldob a világ felső felhőibe, ha megijedsz gyermekem, akkor nem megy el veled. -Ó, drága, kedves ídesanyám! -Ott van egy ásó a sarokba, menjél! Fogta Cigány Dániel, kiment az ásóval, megásta a ganéj belső sarkát. Mit lel? Egy kis csenevész csikócsontot. Megfogta, fél kézzel oda45