Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

Lakatos János meseuniverzuma világ, ahol a lakatosi mesehősök mindennapi életüket élik, meglehetősen egyéni. Ez az élettér a mesékbe szőtt részletekből ismerhető meg. Aligha járunk messze az igazságtól, ha úgy fogalmazunk, hogy a szerkesztőnk által megjelenített részletek egy ősi univerzum mozaikjai.

32 A népi szövegek szövetéből rekonstruálható, legalább kontinensnyire becsülhető tér kiterjedése nehezen határozható meg. Nagyságára jellemző, hogy a szereplők hosszú ideig tartó, rendszerint több napot igénylő utazás után érik el úticéljukat. A hősöknek az út során „roppant nagy sötítsígeken" is át kell repülniök, ami a számukra - de a hallgatóság, az olvasó számára is - ismeretlen világ leküzdendő nehézségeit jelképezi. Az utat megszakító hatalmas sötét foltok a veszély nagyságának érzékeltetésére szolgálnak, s arra utalnak, hogy a küldetést vállaló mesehős már az út puszta megtételével emberfeletti teljesítményre kényszerül. A szárazföld számos országot foglal magában. Ezeknek urai a hősökkel kapcsolatba kerülő, konfliktusba keveredő uralkodók, egyebek között: a Ződági király, a Napkeleti király, a Gyémántkirály, a Százszemű király, az Ezüstherceg és mások. Lakatos meséiben az országok sajátos, eredeti módon nemegyszer mint „hatalmas királyi városok" jelennek meg. A királyi városokat afféle városállamokként láttatja a mesemondó, amelyekben egyszerre több, leggyakrabban fél tucat, egymás mellett regnáló király is élhet. Több meséjét jellemzi az alábbi - kisebb-nagyobb változtatással alkalmazott - kezdő formula, amelynek egyik, jellemző variánsát mutatjuk be: 32 Lakatos Jánosra is áll, amit NAGY Olga Cifra Jánosról állít: „Cifra János meséiben még benne van a mese tér- és idő felettisége, az a kozmikus lét, amely az életet nem redukálja a földi világra: a létbe beleérzi a mindenséget, a világon túli dimenziót is." NAGY O. 1991. 24. p. Л 23