Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

„Vót, hun nem, a hetedhét ország ellen, még az Óperenciás jeges tengereken is túl, egy nagy királyi város, hogy legalább vagy hat király uralta."

33 A „hatalmas királyi város" uralkodóinak mindig csak az egyikét mutatja be a szerkesztő. Ezt a figurát Jafi az aktuális történet kívánalmai szerint kevés, de jellemző tulajdonsággal ruházza fel. Az uralkodó jellemzése a mesehőshöz való viszonyulása szerint alakul Lakatosnál: ha akadályozza annak előbbre jutását, a figura negatív vonásai kerülnek túlsúlyba. Ha a hőst segítő, elfogadó szerepet szán neki, miként alábbi példánkban is, a mesemondó rokonszenvessé teszi a király alakját: „De ez a király nem bánta, ha szegény, ha koldus, ha vándorló, mindenkinek helyet adott (a birodalmában)."

34 A többkirályú birodalmi fővárossal induló expozíciók erősítik Jafi meséinek expresszivitását. A gazdagság effajta megjelenítése nagyobb nyomatékot ad a hős nincstelenségének, felerősíti sorsának kilátástalanságát a pálya kezdőpontján. A történet efféle expozíciója egyben a lakatosi mesék hőseinek erejét, rendkívüliségét hangsúlyozza. A mesék világának nagy távolságait a szereplők különleges járműveken, tükörajtós nagy hajón, repülő tündérszánon szelik át, de „hagyományos eszközök": repülő bocskor, repülő szőnyeg is segíti a célba jutásukat. A mesebeli világot leggyakrabban csodás, beszélő állatok, bögejcsikók

35

, illetve sárkányok és madarak, aranysasok, a Boldogság madara népesítik be. Az előbbiek közül leggyakrabban a bögejcsikók segítik a célba jutást, majd a hazatérést, az utóbbiak épp ellenkezőleg, a hősök hozzátartozóinak, jövendőbelijeinek elhurcolásában vesznek részt. Az úticélok elérésével a hősök, illetve az elrabolt, elvarázsolt, elátkozott hozzátartozók voltaképpen a világ egyik vagy másik, rendkívüli erőfeszítések árán elérhető végére jutnak. Az út megtételéhez megkívánt erőfeszítések a „felnyerés", az átok alóli megváltás nehézségeit fokozzák emberfelettivé.

36 Lakatos János világlátása iskolázottsága, olvasmányai, életkörülményei okán jelentősen különbözik a jeles cigány mesemondóétól, ÁMI Lajo33 Jafi gyakran alkalmazott mesekezdő formuláját a Hóvirág és Téltündér című tündérmeséjéből idézzük. ,4 Részlet a Jégország királya (Kúdus Károly) című Lakatos- mese expozíciójából. 35 A táltoscsikó lakatosi megfelelője. 36 Lakatos János értelmezése szerint az „elátkozott" és az „elvarázsolt" egymást tökéletesen helyettesítő szinonimák, de szerinte az előbbi, baljóslatúbb hangulatú jobban illik a meséihez, ezért vált gyakoribbá, megszokottabbá. Úgy véljük, hogy a roma mentalitástól nem idegen átkozódás is közrejátszik a jelző halmozott használatában. 24