Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

telensígbe. Onnan nekem iccaka tizenkét órakor három aranyhalat ki kell, hogy fogjál! - Ó, három aranyhalat? - Nem kell oda háló, vitéz vagy, tudós vagy, ha eljöttél! Este kiment a fiú, szegíny a tengerpartra, leült, sírt. Odasurrant mellé a csikója: -Ne búsulj, hát ez a legkönnyebb, ettűl meg ne ijedjél! Nízd csak, a fülem megett van egy kis bokréta! Aszongya: - Mit csinájjak én vele? - Ez egy olyan háló, belevaló. De vigyázz magadra, a hajat el ne felejtsd betenni az ajtóba! Belevágta a bokrétát a vízbe, lett belűle egy háló, kifogta a három aranyhalat. Bevitte: - Parancsolj ! -Jól van - aszongya -, még van mindig kettő! De vigyázz, ha a kettőn átesel, a harmadikon megbukol - aszongya -, akkor egy ebéd lesz belőled! Aszongya: - Ide figyelj ! Itt, a kertemben van egy gyönyörű gyémánt körtefa, de mán van öt éve, sose tudtam rula enni! Holnap tizenkét órakor jön egy hatalmas, elátkozott aranymadár, és mind lecsipegeti. De jól vigyázz! Ha a körte nem lesz meg holnap reggelre, miszlikekbe daraboltatlak, oszt úgy eszlek meg! Na, mindegy! Most mán szegíny mit csináljon? Bement, lefeküdt. Jött az este. Bement a kertbe. Nagy hatalmas, birodalmi kert vót. Nízte: - De gyönyörű körte! Megszólalt a körtefa: -Ne nyúlj hozzám! Ott ül a fiú alatta. Odasurrant a csikó hozzá: - Kedves gazdám, sajnállak! A nyereg alatt van egy szál toll, vedd ki! 204