Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

- Ha, ha, ha, ha, elmentél, nem fíltél tülle, lehet, hogy meggyőzted vóna. De nem biztos, én is aszondom. Most mán nagyon messzi van. - De hát lovat hunnan vegyek? - Ahun a kastély van. Ott lent, mélyen lent, van egy odvas régi fa. Annál az odvas fánál van egy ganédomb, mely mellett egy régi kantár a fődre van lökve. Odamisz, vágd fődhö azt a kantárfejet, de vigyázz! Oszt a menyasszonyodat kire hagyod? Mer oda nem viheted, ahova mísz! Ekkor gondolkodott el, hogy ott kellett vóna hagyni az anyjánál, de ott sincs biztonságban. -Na, jól van - aszongya a jövendőmondó -, ne fílj! Csak eriggy, a menyasszonyodat hadd itt! Nahát elment, meglelte, meglátta a kastély mellett ezt a kantárt. Megfogta, felemelte, odavágta. Háromlábú táltos bögejcsikó lett belűle, minden szál szőrén egy-egy aranycsengő! Mikor felnyerített, a levegő darabokba hullt előtte! - Kedves gazdám, ülj mán a hátamra! Úgy felvágta Dankót, hogy a fekete felhő tetejére ment. -Szegíny anyámat láttam - aszongya -, ott mosolyog, és hozza az ebédet. -Látom, hogy vitéz vagy, de vigyázz, mer a Sárkányvitéznek, a Sárkánykirály fiának nagyobb az ereje, és tőrbe csal. Mer, ha tőrbe csal, nem bírsz vele. A menyasszonyodat itt fogod hagyni, mer magaddal nem viheted. A Világtudósa addig változtassa el, hogy ne legyen nő alakja. Azután el kell neked velem jönni a Pokolba! -Minek menjek én Pokolba? Mit keresek én a Pokolba? - Hohó, hohó, a Plútó fiánál van az a kard, amékkel megvívsz a Sárkánykirállyal! - Hát - aszongya -, elég nagy feladat! Egy szempillantás alatt odaért az öregasszonyho. Aszongya: - Látod, mama, nemcsak azír lehet valakit megszeretni, mer szíp, hanem, mer jó is. Ha egyszer visszaépül az ország, tíged magam mellé teszlek. - Most el kell a menyasszonyodat változtatni - aszongya -, na nízzed csak, fiam! 189