Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

-Kedves jányom, sajnos az országunkba most mán nem jön be senki, mer nincs országunk! A palotám maradt meg a tengerparton. De hát ki az a Dankó, aki még most születik? Aki fel fogja nyerni majd az országot? -Atyám, van neked jövendőmondód, százéves. Szólítsd fel a pincék mélyibül, oszt mondja meg neked a világ titkait! -Naposok, hetesek, szolgálók, szobajányok, pincérek, ordináncok! Menjetek azonnal lefele! Lementek, jön fel az öregasszony, bottal, százéves vót, az orra a fődet érte. Annak is olyan haja vot, hogy tűzszálak vótak belefonva. Ha, ha, ha, ha! - úgy kacagott, hogy lehullt a falról minden, ami rá vót akasztva. - Felhívattál. Azt akarod megtudni, mi történik amiatt, hogy a Sárkány-boszorkány elátkozta az országot, amír nem adtad a jányod hozzá. Születik a világ végin, ennek a tengernek a másik végin egy szegíny asszonynak egy Dankó nevű fia. Az el fog ide jönni, és majd fel fogja nyerni az országodat! De nem felejtsd azt el, hogy az a szegíny fiú meg fog halni, ha felnyeri az országodat, s kár érte, mer nagyon jó fiú! Ennyit tudok, ennyit látok csak a varázsgömbbe. Visszament az öregasszony, búsult a király. Ki tudja, mikor jön erre az a fiú? Nohát, eltelt az idő, múlt az óra, a perc, a minuta. A szegíny asszony ott lakott a tengerparton, a tenger végin. Meghalt az ura, halász vót, úgy maradt terhesen. Kijött a kunyhóbul, vót nekik egy kunyhójuk, szedegetett egy kis fát, vitte eladni a városba, abbul élt. Egyszer a szegíny asszonynak születik egy fia. Meglett neki egy gyönyörű szíp fia, de aranyfoggal, aranyhajjal, eleven kard vót a bal csecse alatt! -Jaj, de szíp a fiú, Istenem - aszongya -, de gyönyörű! Meghalt az uram, az Isten megadta ezt az örömöt! Csinált neki kéregbűi kisbölcsőt, erdei szamócákkal, kis szedrekkel etetgette. - Hogy vigyem be, ha megyek, a városba? Ha meglátják, nyomban elveszik tüllem! 182