Grin Igor: Jafi meseországban. Lakatos János sarkadi cigány népmeséi (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 27. Békéscsaba, 2000)

Kihúzta a kardot, puff! - egybül odavágott a lónak, a királynak. Ezzel a fekete elátkozottság bűre, elátkozottsága lehullt rúla. - Én vagyok - aszongya - a Zöldkirályfi, de ez a menyasszonyom vót, és nem tudtam elnyerni! Megfordult a fiú, levágta az elátkozott bűrt a madárrul is. Gyönyörű felsiges szíp királykisasszony lett belűle! - Hun vótak? - Lenn a Világboszorkányánál. Mán a fiúnak nem vót elvágva a nyaka, a másik el vót oldva. -Ó, kedves sógorom! Gyere! - megcsókolta. Azok fölültek a lóra, a fiú a hipphopp-csizsmával hazarepült a Tündérországba. - Felsiges király atyám, megkírem a jányod kézit! -Ó, ó, Károly fiam, gyertek össze! Jönnek - aszongya -, anyátokék is, adtunk szikratáviratot, kurrencsot küldtünk nekik. Hát, ahogy esznek, isznak, lássák, hogy az öreg révész egy aranykorsóval, meg a révész néni jön az ég alján. - Hát, fiam, megkaptuk az értesítést, legyetek boldogok! Megcsókolták egymást, máig is ílnek, ha meg nem haltak. 1988. május 11. 107