Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

tarn Gizát, hogy terepszemlét tartsunk. Az udvarban szép kocsiszín volt, sok kocsival és az istállóban hat ló állott egymás mellett. Kocsisok, cselédek és kertészek sürgölődtek és forgolódtak. Minden zugot bejártam és elragadtatásom egyre növekedett. A ház bel­sejében éppen így volt. Nagynénémet eddig nem ismertem, de rendkívül kedves volt hozzám és én a gyerekek ösztönével közeledtem feléje, mert a gyerek rögtön megérzi, hogy ki jóindulatú hozzá. Úgy látszott, hogy boldog életem lesz. Első éjszaka nagyné­némnél aludtam, Reök bácsinál még nem készítették el az ágyamat. Mikor másnap reg­gel elbúcsúztam, nagyon rossz kedvem volt, mert a nagybátyám házában semmi sem vonzott." Az Emlékeim ismerős sorait olvasva joggal vetődik fel bennünk a kérdés: hol volt Mun­kácsy első csabai lakása, hol a boldog gyermekkort biztosító Steiner-ház, hiszen minden helyet, minden dolgot kegyelettel kell őrizni, ami a nagy művész emlékét idézi. Az adókönyvek bejegyzése szerint Reök 185 l-l 853-ban a 975. számú házban lakott. Házi­gazdája Sztraka Károly tanító, szomszédja az evangélikus lelkész volt. A korabeli térképek ház­számaival egyeztetve megállapítható, hogy a kistemplom oldalán a harmadik házat jelölték 975. számmal, így ez volt Munkácsy és Reök első csabai lakása. Különös véletlen, hogy a levéltárban megtalálható a ház alaprajza: a négy szobából legalább kettőt lakott Reök, mert dolgozószobája mellett egy ügyirat cselédszobát is említ. Az épület ma is áll a Baross utca 6. sz. alatt, igaz, ala­posan átalakítva: az utcafrontot meghosszabbították, a megmagasított falakon s ablakokon nyo­ma sincs az egykori alacsony viskónak. Előtte a „széles országút", ahol Csabára érkezett a „fe­hér képű pufók Miska gyerek" -, ha ugyan megtartotta két évvel korábbi alakját -, s ahol napon­ta eljárt Steinerékhez, a jólelkű Sarolta nénihez ebédre. Steinerék is a közelben laktak. A téren átvágva jutottak el a Körös-csatornát átívelő hídon a gyulai útra, melynek jobbról első épülete Omaszta alispán háza volt, mellette a klasszicista stílu­sú Steiner-kúria. Nem a „város legvégén" ugyan, mint Munkácsy írja, hanem a főtértől 2-300 méterre csupán. Mert Csaba városszerkezetének az a különlegessége, hogy a városközpont a vá­3. kép. A Steiner- (Omaszta-) kúria ma Munkácsy Emlékház Fénykép 20

Next

/
Thumbnails
Contents