Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

szi tőle a volt orosházi lelkészről, Győry Vilmosról készült képét. Két év múlva, 1888. július 8án az Orosházi Újság a következő hírt hozza róla: „ Oskó Lajos, Oskó István fia, festészeti tanulmányainakfolytatása és befejezése végett jövő hó elején Párizsba megy Munkácsyhoz." November 18-án pedig már azt olvashatjuk, hogy „Oskó Lajos festő a múlt héten Párizsba érkezett, s azonnal felkereste Munkácsyt, aki beajánlotta egy fényképészhez addig, míg maga mellett munkát tud adni neki." Honnan ez az ismeretség Munkácsyval? A családi hagyomány úgy tudja, hogy a hazalátogató Oskó gyakran rajzolgatott a szabadban, s „ itt látta meg Justh Zsigmond író egyik kilovaglása közben. Fiatalok voltak, összebarátkoztak. Szülei szentetornyai birtokára meghívta egy aratóünnepre, hogy népviseletbe öltözött munkásairól minél több magyar tárgyú képet fessen. Itt ismerkedett meg Munkácsyval, aki később párizsi útját egyengette." Valószínű, hogy Justhtal így ismerkedett meg, de Munkácsyval aligha. Munkácsy ugyanis 1874-ben járt Békés megyében (Békéscsabán és Gyulán), de ekkor Oskó 9, Justh 11 éves volt. Nem ismerünk olyan adatot, hogy Munkácsy valaha is járt volna Szenttornyán. Valószínűbb tehát, hogy Munkácsyhoz Justh útján jutott el, ő ajánlhatta a mesternek. Kétségkívül szoros baráti kapcsolat alakulhatott ki Munkácsy és Oskó között, mert a Párizsi Magyar Egyletnek, amelynek akkor már Munkácsy volt az elnöke, Oskó lett a jegyzője, s Oskó készítette el Munkácsy arcképét, melyet az Egylet nagytermében Munkácsy 45. születésnapja alkalmából lepleztek le 1889 februárjában. Az is kétségtelen, hogy gyakran segíthetett Munkácsynak a műteremben, így volt ez Munkácsy más tanítványaival is. Öt-hat évig élt Párizsban, francia nőt vett feleségül, majd Pestre költöztek. Miniatűr zománcképekkel próbált új színt hozni a magyar festészetbe, kevés anyagi sikerrel. 1889-ben meghívták a párizsi világkiállításra. Párizs mellett letelepedett, s Párizsban hunyt el 1922-ben. Az orosházi Kaszinó több alkalommal is támogatta megrendeléssel. 1892-ben Széchenyi, majd Kossuth (1894), végül Deák Ferenc arcképét festette meg (1898), Kossuth és Széchenyi arcképét az orosházi múzeum őrzi. 154