Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

nem akadályoz meg abban, hogy magam jól érezzem. Vadászok, lovagolok, olvasok, írok, hegedülök stb." - írja Munkácsynak. Egy év múlva, 1871 őszén ugyanígy a magányt tartja mentsvárának: „Hát én magamban... többnyire itt vagyok gazdálkodva, különben pedig élve abban a lelki világban, melyet hosszú magányban jobban szeretek, mint a válogatlan embereket." Talán ez a magánosság vitte bizalmas közelségbe Munkácsyhoz, akinek elmondhatta mindazt, amit el kell mondani, hogy a nyomasztó gondolatok eltűnjenek: „Már te is emberszámot teszesz, te se vagy már futó, beillesz barátnak, nem csakjófiúnak. Jó barát pedig ritka és megbecsülhetetlen" - írja 1873-ban a 29 éves Miskának. Magánosságából a munkába menekül. Most, leköltözve birtokára, ismét optimista. Újra tele van tervekkel: tanyát, gazdasági épületeket épít, díszkertet, gyümölcsöst, üvegházat - mindent úgy, ahogy gyakran megvitathatták a gazdasági egyletben. A tíz évvel későbbi kataszteri térképek jól szervezett gazdaságnak mutatják Reök 228 holdas birtokát. Két lakóház és három gazdasági épület a gazdaság központjában, a lakóház mögött díszkert, kert és szőlő. A birtok túlsó szögletében négy lakóház és négy gazdasági épület sorakozik szabályos rendben. 1872. augusztus elsején családja is Csabára költözik. Másnap már levélben újságolja a hírt Munkácsynak. KÉSZÜLŐDÉS CSABÁRA (1872-1873) A sürgős levélírásra más is készteti: Munkácsy hazakészül, úgy látszik, hosszabb időre, mert műterem építését kéri nagybátyjától a kismegyeri tanyára. Említettük, hogy ez év januárjában válságos időszakot élt át Munkácsy, aztán életkedvét visszanyerve ismét Párizsban terem, és munkához lát. Roppant sikereiről számolhat be nagybátyjának - ezt Reök válaszából gyanítjuk -, ennek ellenére hazakészül, s ez mégiscsak azt jelenti, hogy menekül környezetéből. „Hogy ne látnálak szívesen - írja Reök március 27-én -, örömmel nézek minden időnek eléje, melyet nekünk szánsz. Az atelieredet szívesen megépítem az erdő valamelyik északi részén. Csak egyszerű legyen a terv, mert különben sokba kerül, csinos, célszerű, de lehetőleg egyszerű. A padozatot kőlapokkal vélem eszközölni, mint az én üvegházamban lesz, négyszögöle legfeljebb 10 frt-ba kerül, tehát ha 3 és 4 öl lesz a hosszúság, kb. 12 n-öl belső világ s kerül a padolás 120 frtba legfelébb, mely aztán tiszta lesz és nyárban hűvös." Munkácsy július 18-án veti fel ismét a hazatérés tervét, Reök 22-én azt válaszolja, jöjjön szeptember körül, addig készen lesz az építkezéssel, így visszakísérhetné Ivánt is Svájcba. Megbeszélhetnék az atelier tervét is itthon. Úgy látszik, Munkácsy ismét felvethette, szívesen látjáke itthon, mert levelét így fejezi be: „No, isten veled, édes Öcsém, légy meggyőződve, hogy nincs, aki jobban szeretne, mint én, és nincs, ahol minden időben szívesebben látnának, mint mi, ha tehát úgy lesz, hogy jössz, mi mindnyájan tárt karokkal várunk." Aztán Munkácsy július végén táviratot küld, sürgeti a hazajövetelt. Reök erre a táviratra válaszol hazaköltözésük másnapján: a bútorok még útban vannak, így a legnagyobb szükségben élnek, de néhány nap alatt rendbe jönnek. „Mondom, amit mindig mondtam, hogy sehol se látnak szívesebben, mint nálunk, jöjj bár télen vagy nyáron, éjjel vagy nappal, s mivel most nyugalomra van szükséged (Kiemelés tőlem - Cz. l.),jer, amikor akarsz, mentül elébb, annál jobb." Az atelier ugyan nem lesz kész, mert fából kívánta csináltatni Aradon, de Munkácsy szerint kemence is kellene bele - így fából nem készíthetik. Majd ponyvából csinálnak ideiglenesen „pingáló helyet", bár Reök szobájának ablaka is nagy, csak épp széles az eresz, így árnyékol. Jöjjön tehát, de „Knauszt augusztus vége előtt kellően nem fogadhatjuk, mert a ház körül pár hétig még nagy rendetlenség lesz, azontúl nagyon szívesen... " Munkácsy tehát még 1872 nyarán is válságos időket él át, s a hozzá írt levelekből következtethetünk, hogy júliusban hirtelen sürgőssé válik a hazatérés, „nyugalomra van szüksége". Rej135