Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

volna ki. Mind rendjében, sorjában állottak, akárcsak a Rue Rivolin, Parisban. A harminchatezer lakosú várost két hosszú utca vágja keresztbe. A középen, ahol az utcák metszik egymást, farkasszemet néz a két templom. Mindenütt csend uralkodik, egy lelket sem látni sehol, a házakból kutyák rontanak a szekérre, hangosan megugatják, aztán ismét eltűnnek a kerítések mögött. Harang zúg mélabúsan, mire megkérdezem a nagybátyámtól: - Miért harangoznak itt olyan lassan? -A toronyóra jelzi az időt-feleli. Miskolcon sohasem hallottam ilyen kongatást. Egyre tovább haladtunk." * Egy életrajz írásakor alapvető követelmény, hogy az adatok megbízhatók legyenek. Márpedig itt alapos ellentmondás van Munkácsy Csabára kerülésének időpontjában. Önéletrajzában határozottan állítja, hogy 1851 novemberében érkezett Csabára, előbb azonban azt is említi, hogy ez édesapja halála után történt. Melyik az igazi időpont? 1851 novembere, amint Munkácsy írja, vagy 1852 májusa, amikor meghalt édesapja? A két időpont között hat hónap különbség van! Az érveket, ellenérveket Munkácsy Békéscsabán című könyvemben felsorakoztattam. Közülük csak egyet emelek ki: Munkácsy azt is írja, hogy Csabán édesapja hagyatékából származó tárgyakat talált nagybátyja szobájában. Márpedig az apa 1852. május 14-én halt meg. Mindent összevetve - ellentétben Munkácsy önéletrajzával - Miska 1852 májusának második felében érkezhetett Csabára. (A Csabára kerülés időpontjával kapcsolatos dokumentumokat később újakkal bővítjük.) 12