Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)

и. Csabai gyermekévek (1852-1854) REÖK ISTVÁN Ki volt Reök István, ez a szigorú nagybácsi, akiről oly sok panasz szól az Emlékeimben? Szár­mazását már ismerjük. Munkácsy édesanyjának öccse, a legfiatalabb a Reök családban. Jogot végzett. Munkácsy szerint a forradalom előtt keresett ügyvéd volt Pesten, és >nagy on jó körül­ményeké 2 között élt. „Háború után megfosztották ügyvédi oklevelétől és Csabán telepedett le, minden foglalkozás és pénz nélkül... Nagybátyám szerény agglegény-életet élt..." - olvashatjuk az Emlékeimben. Ebből a képből származott a „kedélytelen, nyers agglegény" elmélete, amelyet oly sokszor idéznek Reök Istvánnal kapcsolatban. (Pedig Munkácsy nem ezt írta. A francia kiadásban ez ol­vasható: „l'existence d'un garçon bien modeste" = nagyon szerény legényéletet. Tehát nem agg­legényéletet. S a „legényélet" itt az életmódra, a körülményeire vonatkozik.) Még legtöbbet Malonyay említ róla: művelt, eszes ember, amíg Pesten lakott, a „művészi és írói köröknek is­mert alakja", a „ radical kör" jegyzője. Malonyay megjegyzései lényeges adatok Reök István személyével kapcsolatban! Tekintve, hogy Munkácsy csabai élete teljesen összefonódik Reök Istvánéval, aki Mun­kácsy önéletrajzának másik főszereplője, s tanulmányunkban is mindvégig fontos szerepet tölt be, kíséreljük meg felrajzolni életútját Csabára kerüléséig. Ez a megjelent könyvészeti források, Reök néhány cikke és levele, valamint egy róla írt bizalmas jelentés alapján - melyet a csabai főszolgabíró írt 1853. január 3-án a megyefőnöknek - eléggé pontosan megrajzolható. Reök Istvánt, a mándoki tiszttartó fiát az 1830-as években az eperjesi kollégiumban talál­juk. A kollégium jó iskolának bizonyult. Ezekben az években, a reformkori küzdelmek fellendü­lése idején élte fénykorát a kollégium diáktársasága, amely radikalizmusával, a hazafias eszmék követésével a leghíresebbek közé tartozott a kor diáktársaságai között. Kölcsey és Széchenyi eszméi, a „honszeretet, művelődés és a társadalmi haladás gondolata" fogta össze az ifjúság legjavát tömörítő társaságot. Közülük került ki a XIX. század több kiválósága: Henszlmann Imre építész, egyetemi tanár, MTA-tag; Pulszky Ferenc művészettörténész, MTA-tag; Vahot Imre író; Vachott Sándor költő; Sárosy Gyula költő (nevével még többször találkozunk); Hun­falvi János földrajztudós, egyetemi tanár, MTA-tag; Irányi Dániel politikus, a későbbi Függet­lenségi Párt elnöke; Kerényi Frigyes, a kor ismert költője stb. „Egész társaságra való irodalmár vetődött itt össze" - írja a társaság fénykoráról Csaba későbbi krónikása, az épp akkor eperjesi diák Haán Lajos. ,Док Pista volt közöttünk a legki­tűnőbb színészi tehetség, s dörgedelmes hangjával mind a komikum-, mind a tragikumban nagy hatással működött; - ügyvéd, utóbb gazda lett belőle, pedig legfőbb hivatása volt Thália papjá­vá lenni" - emlékezik rá Vahot Imre. Valószínűleg ez a baráti kör és a szellemi élet igénye vitte Pestre a kollégium után. 1839­ben már Kazinczy Gábor néhány tucat ifjút tömörítő baráti társaságában találjuk, amelyről azt tartja az irodalomtörténet, hogy Kölcsey és a korai kispolgári radikálisok mozgalmát kötötte össze Petőfi korával és körével. 1845-ben nősül. Felesége a budai illetőségű Grobetti Lujza, valószínűleg annak a budai polgárcsaládnak a tagja, akik közül hármat is találunk az 1848-as első magyar minisztérium pénzügyminisztériumi tisztviselői között. Házasságukból két leánygyermekük született. 2 A korábbi fordításban kissé túlozva: „fényes körülmények között élt". 13

Next

/
Thumbnails
Contents