Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)
54. kép. Reök István öregkori arcképe 55. kép. Reök Istvánné Eredeti fénykép. Magántulajdon Omaszta Mária fiatal korában Eredeti fénykép. Magántulajdon gesen vagy legalább bűnös közönnyel viselték..., hogy a harc rövid idő múlva újra kifog törni, s akkor aztán a muszka is az országgal fog tartani; hogy az amúgy rabolt pénz a háború költségeire fog fordíttatni; hogy az eféle rablások tulajdonképpen nem is valóságos rablások, hanem visszatorlás, s rablott pénz hadi préda volnának ...! Tény volt, hogy abban az időben az országban számos politikai kompromittált egyén bujdosott, köztük közhonvédek is, kik magukat az osztrák seregbe besoroztatni nem akarták, s hogy ez utóbbiak némelyikét, szintén üldöztetvén, jóformán az éhség, nyomorúság tette rablóvá, mire nézve némileg szánalmat keltettek... A siralomházi elítélt egyikét ábrázolja azon szerencsétleneknek, kikről feljebb volt szó, kik becsületes előéletűek voltak, magukat a harc kitörésekor a haza védelmére családjuk odahagyásával s lelkesedéssel önként felajánlották, a harcban rettenthetetlen bátorságot tanúsítottak, azután pedig inkább meghalni voltak készek, hogysem magukat az akkor gyűlölt osztrák seregbe besoroztatni engedjék. " Az augusztusi látogatás után szeptemberben már ismét Düsseldortban van Munkácsy, s Csaba négy évig nem látja ezután a világhírű festőművészt. Reökék maguk is Pestre költöznek. Még áprilisban azt írja Reök Munkácsynak, hogy Szent Mihály napján Pestre költözik a család, s az a remény is felcsillan benne, hogy egyszer majd Munkácsyval együtt élhetnek: „Ha egyszer valamikor Pesten találnál letelepedni és én ott lakván még életben volnék, hát az nem volna rossz." Május 8-án írja Reök, hogy Pesten volt lakást keresni, s megindította válóperét első feleségétől, amelyet a kiegyezés utáni új törvények tesznek lehetővé. S amikor a válást kimondva - mintegy 16 év után - 1871. augusztus 6-án végre megesküdhettek, örömmel írja meg a hírt Munkácsynak. 126