Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, 2004)
A gerendási és csabai időszakból való még néhány más Munkácsy-rajz és -kép. 1863 és 1865 között rajzolta le Reök gerendási bérlő szomszédját, Simay Gergelyt és feleségét. Ugyancsak ebben az időben készülhetett legismertebb rajza is Reök Istvánról. Egy családi hagyomány alapján békésinek kell tekintenünk a Nagy Irmáról készült Munkácsy-képet. Nagy Mária ugyanis - vagy ahogy a családban nevezték: Irma - Nagy József békési főszolgabíró leánya volt. A művészettörténet 1866-1867-re teszi a kép születését, mi - hitelt adva a családi hagyománynak 1865-ből valónak tartjuk. Említettük, hogy Munkácsy 1865-ben azzal a határozott szándékkal utazott Gerendásra, hogy képek festésével pénzt gyűjtsön külföldi útjához. Nyilvánvaló, hogy ebben ismeretségét felhasználva - nagybátyja is segítette, sőt elsősorban reá támaszkodhatott. A Nagy Irma családjában fennmaradt hagyomány szerint a kép festésének története a következő: Egy alkalommal Reök a csabai vásáron találkozott békési barátjával, Tóth Istvánnal, s ajánlotta neki, festesse le magát unokaöccsével, de az azt válaszolta, hogy ilyen öreg, ráncos arcot nem érdemes lefestetni. Hanem jöjjön át Békésre, s fesse le lányát, Matildot. At is ment. Amikor Tóth Matildot festette, ennek barátnője, Nagy Irma meglátva, milyen szép képet fest Munkácsy, kérte apját, róla is csináltasson képet. így festett egy helyett két képet Békésen. Szerencsére. Mert a Tóth Matildot ábrázoló kép ismeretlen, Nagy Irmáét pedig ismerjük. A családi hagyomány szerint Nagy Irma 15 éves volt, amikor a kép készült (1865 őszén már közelebb járt a 16-hoz, de valóban csak a 15. évét töltötte be), s ennek alapján állítjuk, hogy a kép csakis 1865-ben készülhetett. Ugyancsak a hagyomány állítja, hogy Munkácsy feleségül is kérte Matildot, de a házasság - ma már ismeretlen okból - elmaradt. A kép egy időben eltűnt, s évtizedek múlva egy hagyaték árverezésekor került elő ismét. Amikor a képet 1929-ben elárverezték, a Pesti Hírlapban megjelent cikk szerint a kép egykori tulajdonosa, Rákosi Jenő gyakran mesélte, hogy a „nagy magyar mester sohasem tudta elfelejteni ezt a fiatalkori szerelmét". 45. kép. Nagy Irma arcképe Munkácsy olajfestménye. Békés, 1865-1866. Ismeretlen helyen. Repr. Pesti Hírlap, 1925 ÚJRA GERENDÁSON (1866. szeptember) A februári távozás után Munkácsy hét hónapot tölt Pesten, majd - mielőtt külföldre indulna - ismét meglátogatja nagybátyját Gerendáson. Ezt az eddig feltételezett látogatást az 1865-ben használt gerendási vázlattömbjének két lapján feljegyzett kirándulás bizonyítja. A részletes leírás a vázlattömb 18. lapjának hátlapján kezdődik, és a 17. lap hátlapján végződik. „Békés Csabáról mentünk Békésre, ott Vajdáéknál megálltunk, onnan Fásmellékre mentünk, jó nagy kerülettel eljutottunk a Gerlai vámsorompóhoz, hol jó 1 Ц órai vára115
