A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagy László András: „Veszett Daru”. Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben

„ Veszett Daru " Veszettorvosok A veszettség gyógyításával foglalkozó személyek alakjának megrajzolása több együtt ható tényező vizsgálatát követeli meg. Ahogy a népi gyógyításban a tényleges tudáselemek és hiedelmek keveredését figyelhetjük meg, a veszettorvos legalább ennyire valós és hiedelemszemély is egyben. A népi orvoslás tudásanyaga Hoppal Mihály hármas felosztásában a tudományos orvoslásból alászállt, az általánosan ismert köznépi és a csak a specialisták által ismert, eredendően népi tudáselemekből épül fel.

31 Osztom Szabó László abbéli véleményét, mely szerint a hiedelmeknek racionális magjuk van.

32 Jelen témára nézve relevánsnak tartom azt a megállapítását is, hogy az állatokra vonatkozó hiedelmek a pásztorok körében aktív cselekvést kiváltó ismeretként nem (legfeljebb mint passzív tudás, a régiek tudománya), hanem csak a falubelieknél jelentkeznek, s a falusi közösség tagjai a gyógyító tevékenységét akkor is hiedelmekkel veszik körül, ha a gyógymódnak racionális alapjai vannak. A veszettorvos cselekedeteiben, tudományszerzésében és -átadásában a különféle emberfeletti erejű személyek közül legtisztábban talán a tudós pásztor jellegzetes tulajdonságai nyilvánultak meg. Az Alföld nagyállattartó vidékein különösen elevenen éltek e hiedelmek, s a főként állattartásra berendezkedett közösség legfőbb értékét fenyegető veszélyeket voltak hivatottak elhárítani. Ahogyan Pócs Éva megállapítása szerint: a centrumban - mely jelen esetben a Nagykunság és a Sárrét - dominál a magyar táltos.

33 Véleményem szerint e területen központi szerepet kap a tudós pásztor és a vele szoros kapcsolatba hozható veszettorvos alakja is. Ennek gyökerei az alföldi állattartó falvak, mezővárosok lakosságának értékrendjében keresendők. Joggal feltehető a kérdés, hogy a folyószabályozások utáni időszakban miként tartották meg bár halványodó, de sok más hiedelemalakkal szemben mégis viszonylag kiemelkedő szerepüket, amelyet - ha csak mint egy letűnt korszak emlékét is - megőrzött a régió népi emlékezete. Az első lehetséges ok, hogy bár a vagyon legfőbb reprezentánsa már nem a jószágállomány nagysága, de egyetlen egy állat is relatívan magas értéket képvisel a paraszti gazdaság egyéb javaihoz viszonyítva.

34 Azok közt a csapások közt, melyek a népi társadalom alapsejtjét, a családot érhetik, az állatállományban okozottnál súlyosabb kárt csak az emberélettel kapcsolatos tragédia jelenthet. S tegyük hozzá, hogy az állatok viselkedését, jellegzetes szokásait, betegségük okát, gyógyításuk, befolyásolásuk módját a legnagyobb eséllyel saját pásztoraik ismerhették meg. A falusi közösségekben, amelynek tagjai számára ez a pozitív előjelű, specializálódott, mélyebb tudás ilyen mértékben elérhetetlen volt, csodálatot vívtak ki. Nem egyértelműen átlátható tetteik, képességeik, legtöbbször titokban tartott tudásuk magyarázatául sokszor a már meglévő hiedelemelemek vagy azok változatai, kom31 HOPPAL 1990. 693-694. 32 SZABÓ 1992. 277-282. 33 PÓCS 1992. 599. 34 A fenti megállapítás megrendítő erejű példáit találjuk Sinka István prózai írásaiban (SINKA 1943, 1961, 1984). 95