A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagy László András: „Veszett Daru”. Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 89-118. „VESZETT DARU" Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben - Nagy László András ­Füzesgyarmat Békés megye északi részén található. Az egykori két, egymás­sal összeköttetésben álló mocsárterületet - a Kis- és a Nagysárrétet - elválasztó erekkel, fokokkal és időszakos vízfolyásokkal szabdalt szárazulatra települt. Az el­ső írott forrás, ami lakott helyként említi, a váradi regestrum. 1 A falu lakossága többször, a török időkben és a Rákóczi-szabadságharc alatt is jelentősen lecsökkent, 1711 után népessége folyamatos gyarapodásnak indult. 2 Az egykori Sárrét települése­it, köztük Füzesgyarmatot is nagyfokú földrajzi-ökológiai determinizmus jellemez­te. Az 1854-ben megkezdett vízrendezési munkák a XIX. század végére teljesen megváltoztatták a táj korábbi arculatát, s ez fellazította a népi életforma teljességére kiható földrajzi-vízrajzi meghatározottságot. 3 A térség folyószabályozások előtti gazdálkodását erőteljesen jellemezte az ősfoglalkozások: a pásztorkodás, vadászat, halászat, pákászat viszonylag nagy aránya. 4 A település első részletes leírását Gacsári István református prédikátor kró­nikája adja. A lakosság összetételét így jellemzi: „... Vallásokra nézve általán fogva Reformátusok, vagy Helvétziai vallást követők... csak kevesen vágynak nemesek, mind öszve is, mint egy 4, vagy 5 família... állapotjokra, vagy életek módjára néz­ve, többnyire földmívelők, kik szántás, vetés, marha, s juh tartás, szőllő mívelés, és nádvágás által keresik élelmöket. " 5 Fényes Elek 1851-ben megjelent munkájában ezt olvashatjuk: „Lakosai igen vagyonosok, sok magyar juhot s birkát, sertést, s hí­res szépségű szarvasmarhát tenyésztenek... '* Az állattartás igen jelentős súlyára utal egy 1787-ben íródott levél, amelyben 70 füzesgyarmati lakos a következőket fogalmazta meg: „... Azon említett Bucsa nevű sziget... nélkül barmot tartani lehetetlenség volna... mely öszvességgel is oly kicsiny, hogy barmaink megtartására nézve Cséfa nevű pusztát 450 forintokkal kel­lett exárendáltatnunk (kibérelnünk) melléje, ha azon említett pusztát vagy hasznave­hető valamely részecskéjét is barmainktól szántóföldnek felvesszük, végképpen meg­1 KANDRA 1898. 226-227. 2 MRT 6. 1982; KERESKÉNYI 1989. 465. 3 BERECZKY 1975. 79-101. 4 VARGA 1973. 93-95. 5 GACSÁRI I. 172. 6 FÉNYES 1839. 14. 89

Next

/
Thumbnails
Contents