A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagy László András: „Veszett Daru”. Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 89-118. „VESZETT DARU" Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben - Nagy László András Füzesgyarmat Békés megye északi részén található. Az egykori két, egymással összeköttetésben álló mocsárterületet - a Kis- és a Nagysárrétet - elválasztó erekkel, fokokkal és időszakos vízfolyásokkal szabdalt szárazulatra települt. Az első írott forrás, ami lakott helyként említi, a váradi regestrum.

1 A falu lakossága többször, a török időkben és a Rákóczi-szabadságharc alatt is jelentősen lecsökkent, 1711 után népessége folyamatos gyarapodásnak indult.

2 Az egykori Sárrét településeit, köztük Füzesgyarmatot is nagyfokú földrajzi-ökológiai determinizmus jellemezte. Az 1854-ben megkezdett vízrendezési munkák a XIX. század végére teljesen megváltoztatták a táj korábbi arculatát, s ez fellazította a népi életforma teljességére kiható földrajzi-vízrajzi meghatározottságot.

3 A térség folyószabályozások előtti gazdálkodását erőteljesen jellemezte az ősfoglalkozások: a pásztorkodás, vadászat, halászat, pákászat viszonylag nagy aránya.

4 A település első részletes leírását Gacsári István református prédikátor krónikája adja. A lakosság összetételét így jellemzi: „... Vallásokra nézve általán fogva Reformátusok, vagy Helvétziai vallást követők... csak kevesen vágynak nemesek, mind öszve is, mint egy 4, vagy 5 família... állapotjokra, vagy életek módjára nézve, többnyire földmívelők, kik szántás, vetés, marha, s juh tartás, szőllő mívelés, és nádvágás által keresik élelmöket. "

5 Fényes Elek 1851-ben megjelent munkájában ezt olvashatjuk: „Lakosai igen vagyonosok, sok magyar juhot s birkát, sertést, s híres szépségű szarvasmarhát tenyésztenek... '* Az állattartás igen jelentős súlyára utal egy 1787-ben íródott levél, amelyben 70 füzesgyarmati lakos a következőket fogalmazta meg: „... Azon említett Bucsa nevű sziget... nélkül barmot tartani lehetetlenség volna... mely öszvességgel is oly kicsiny, hogy barmaink megtartására nézve Cséfa nevű pusztát 450 forintokkal kellett exárendáltatnunk (kibérelnünk) melléje, ha azon említett pusztát vagy hasznavehető valamely részecskéjét is barmainktól szántóföldnek felvesszük, végképpen meg1 KANDRA 1898. 226-227. 2 MRT 6. 1982; KERESKÉNYI 1989. 465. 3 BERECZKY 1975. 79-101. 4 VARGA 1973. 93-95. 5 GACSÁRI I. 172. 6 FÉNYES 1839. 14. 89