A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagy László András: „Veszett Daru”. Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben

Nagy László András romiunk. Mivel egyedül a baromtartás Gyarmaton a csekély ékonómiának (gazdaságnak) fundamentoma... '

n Ez a vezető szerep egészen a lecsapolásokig megmaradt. Ekkor hangsúlyeltolódást figyelhetünk meg a földművelés javára, s az állattartásban is az istállózás veszi át a vezető szerepet. Az állatok népi gyógyítására vonatkozó tudásanyagot, motivációs tényezőket, a kezelés során felhasznált anyagokat és technikákat több tényező alakította és alakítja ma is. Nézzük meg ezek közül a legfontosabbakat. Az általános földrajzi viszonyok nagyban befolyásolják az alkalmazott gyógyító eljárásokat. Az éghajlatnak, a vízrajzi viszonyoknak, a táj növény-, állat- és ásványvilágának meghatározó szerepe van a felhasználható természetes alapanyagokkal vagy a betegségek kialakulásával kapcsolatban. A népi és a „magas kultúrából" származó tudásformák és alkalmazási módjaik is eltérnek egymástól. A „magas kultúra" tudományos elméleti megalapozottságú, míg a népi tudás lokális, halmazszerű, befogadó jellegű és empirikus.

8 Az állatorvoslást néprajzkutatóink jó része úgy írja le, mint a népi orvoslás legracionálisabb, gyakorlatias változatát. Rugalmasságát bizonyítja, hogy az állattartásban bekövetkező fajtaváltást és a tartásmód változásait is követni tudta.

9 A hagyományos népi tudás jellegénél fogva egészen a közelmúltig számos irracionális tudásformát is megőrzött. A betegségek kialakulásának, gyógyításuk mikéntjének magyarázatában erős hangsúlyeltolódás figyelhető meg a természettudományos ok-okozati megalapozottság irányába. A társadalmi háttér és az életmód a XX. század elején megkezdődött, a század közepétől pedig hihetetlenül felgyorsult változásai következtében a természettudományos gondolkodás logikai magyarázatai részesülnek előnyben, sok esetben akkor is, ha azok nem természettudományos, hanem hagyományos tudásanyagon alapulnak. A fent említett - a hagyomány erős visszaszorulását eredményező - tényezők, úgy is, mint a földrajzi környezet drasztikus és hirtelen megváltozása, valamint a napjainkban is tartó folyamatosan gyorsuló társadalmi és életmódváltozás, ellentétes, bár csekélyebb jelentőségű erőpárját alkotja a hagyományőrzést befolyásoló zárt táji kapcsolatrendszer.

10 A kutatási témánkat érintő irracionális gyökerű szöveganyag legtöbbje egyszerű hiedelemközlés. Az empirikus alapon létrejött tudást birtokló, de tudását titokban tartó létező, hús-vér gyógyító alakja fonódik össze az emberfeletti erejű hiedelemalakkal, az objektív eredményt produkáló gyógyító, a tudós pásztor sziluettjével. A táj néprajzkutatásának megkerülhetetlen fontosságú alapja Szűcs Sándor munkássága. A feldolgozott téma szempontjából kiemelkedő folklórforrás dr. Madár Ilona Sárrétudvari

11 és Gryneaus Tamás Vésztő hiedelemvilágát feldolgozó,

12 valamint Beck Zoltán sárréti tudós pásztorokat bemutató tanulmánya.

13 Molnár Balázs 7 IMPLOM 1971. 83. 8 SZABÓ 1996. 35-37. 9 DEÁKY 2002. 17-19. 10 BENCSIK 1985. 37-43. 11 MADÁR 1967. 23-226. 12 GRYNAEUS 1965. 133-152. 13 BECK 1992. 387-392. 90