A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Váncsa Klára–Domokos Tamás: A Dédai- és a Zámi-szorosban, valamint az erdélyi-medencei Maroslekencén (Románia) felvett malako-transzekt tanulságai

A Dédai- és a Zárni-szorosban, valamint az Erdélyi-medencei... sziklafal csupasz, ill. helyenként mohával és a rendzinába

11 kapaszkodó lágyszárúakkal borított részéről gyűjtöttünk mintát. A második a maroslekencei transzekt, mely a Maros folyó jobb partján található,

12 és három, növénytanilag jól elkülönülő biotópot foglal magába (2. ábra). Az első egy füzes állomány a folyó közvetlen, keskenyen húzódó partján. Ez a keskeny sáv nagyon nedves és hűvös terület. Összefonódott, sűrű növényállomány jellemezte. Az egy szinttel (kb. 4-5 m-rel) magasabban húzódó lépcsőt sűrű, akácoscserjés növényzet fedte. Ebből a második biotópból, az előre várható fajgazdagság és magas abundancia miatt, kvadrátos módszerrel vettünk mintát. Ez a terület az alatta fekvő lépcsőnél jóval szárazabb volt, ugyanakkor a folyóhoz való közelsége miatt még elég párás és hűvös ahhoz, hogy fajszáma jelentős legyen. A harmadik biotóp a közeli magasfal alatti keskeny (alig 1,5 m-es) gyepsáv, amelyet egy földút választ el az előbbi akácos-cserjéstől. A Mezőséget határoló magasfal fokozatosan omlik le, és így a rajta és a benne élő csigafajok is lesodródnak. Ez a terület teljesen más jellegű, mint a parton húzódó állományok, éppen ezért eltérő fajösszetétele már első látásra is szembetűnt. A harmadik transzekt felvétele a Zámi-szorosban, Szolcsva falu határában történt, a Maros bal partján (3. ábra).

13 Ezen a területen, a folyó hullámterében nagyon mozaikos növényállományt találtunk. Négy, egymástól növénytanilag jól elkülönülő, egyenként homogénnek tekinthető tájelemet különböztettünk meg. Éppen a nagy változatosság miatt gyűjtöttünk ezekből a tájelemekből kvadrátozással mintát. A transzekt első biotópja közvetlenül a folyóparton húzódó parti füzes: dzsungelszerű, liánokkal átszőtt, zárt, nehezen járható, természetközeli állománnyal. Környezetéhez képest mikroklímája hűvösebb és magasabb páratartalmú. A ligeterdő kb. 50 m-es sávja után művelés alatt levő területek húzódtak. A következő két biotóp a transzekt két oldalán, egymással párhuzamosan terült el: a transzekt jobb oldalán egy kaszált, bal oldalán pedig egy kaszálatlan rét.

14 Mivel a jobb oldali területet mintavétel előtt nemrég kaszálták, ezért viszonylag száraz volt, és alig sarjadzó fűfélék borították. A bal oldali területet a mintavétel évében még nem kaszálták, így azt magasra nőtt, elöregedett kaszálóréti fűfélékből álló növényzet fedte. Mikroklímája a szomszédos területhez viszonyított zártabb állománya miatt hűvösebb, nedvesebb volt. A negyedik biotóp a Szolcsva és Pozsga falukat összekötő földúton túli területre esett. A befejezésként vizsgált rekettyés rét állománya növénytanilag nagyon kevert volt, hiszen a mocsári fajoktól a hegyvidéki rétek fajain át, a közönséges kaszálóréti fajokig minden kategória képviseltette magát. Valamikor ez művelt terület - valószínűleg szántó - volt, de művelését abbahagyták, és így magasfüves, sasos állományú rekettyés tájelemmé alakult át. A rét mikroklímája nedves, hűvös. 11 Rendzina = a sziklát borító, Ca-humátokban gazdag vékony talajréteg 12 A térképen a 7. gyűjtőhely. 13 A térképen a 12. gyűjtőhely. 14 Rajztechnikai okokból a transzekt két oldalán található területeket (kaszált és kaszálatlan rétet) egymás után jelenítettük meg (3-4. ábra). 77