A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Váncsa Klára–Domokos Tamás: A Dédai- és a Zámi-szorosban, valamint az erdélyi-medencei Maroslekencén (Románia) felvett malako-transzekt tanulságai

Váncsa Klára - Domokos Tamás Igaz, hogy a transzekt a rekettyés réttel zárult, de fontos megemlíteni, hogy utána újra művelt területek következtek. Legvégül a folyó hullámterét égeres-bükkös erdővel borított hegyoldal zárja le. Ezt az eredmények értelmezése szempontjából tartjuk fontosnak megjegyezni. Anyaggyűjtési és feldolgozási módszerek Az anyaggyűjtés egyeléses és kvadrátos mintavétellel történt. Az egyeléses gyűjtés előnye, hogy általa könnyebben és gyorsabban feltérképezhető egy terület fajállománya, ugyanakkor kvadrátos gyűjtéssel az egyeleskor esetlegesen kimaradó kisméretű fajok/példányok is biztosan begyűjthetők. A kvadrátos gyűjtés előnye továbbá, hogy kvantitatív adatokat is szolgáltat. Esetünkben azonban nem koncentráltunk a kvantitatív adatokra, de ahol kvadrátos mintavétel történt, ott felhasználtuk ezeket az adatokat is az eredmények szemléletesebbé tételéhez. A különböző területeken - a terepviszonyoktól és a rendelkezésünkre álló időtől függően - különböző mintavételi módszereket használtunk. A begyűjtött anyag kiválogatása után elvégeztük a molluszka-vázak meghatározását.

15 A meghatározott, címkézett, fóliázott/fiolázott anyagot a Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba) Mollusca gyűjteményében helyeztük el. Eredményeinket az 1, 2, 3, 4. és 5. ábrán mutatjuk be. Minden gyűjtési helyen megrajzoltuk a transzekt növénytanilag jól elkülönülő tájelemeit (biotopjait). Ezeken az ábrákon az adott faj jelenlétét folytonos vonal jelzi a biotópok rajza alatt. A talált fajokat ökológiai fajcsoportokba soroltuk.

16 A Lozek által használt tíz csoport helyett - összevonás miatt - csupán négyet különböztetünk meg: erdei, sztyepp, mezofil és higrofil fajok csoportját.

17 Ahol kvadrátos mintavétel történt, ott szalagdiagramon szemléltetjük az adott biotópban talált fajcsoportok százalékos megoszlását (2, 4. ábra). A harmadik lelőhelyen gyűjtött adatokat - a diverzitás megjelenítése céljából - log abundancia-fajszám grafikonon is ábrázoltuk. Eredmények és értékelésük Az ábrákból, minden gyűjtőhelyre vonatkozóan, leolvashatók a csigafajok tájelemenkénti eloszlásai. A szisztematikus mintavételezés mentén jól érzékelhető, hogy a növényzet változásával a fajösszetétel is változik, de transzektenként különböző módon. Általában elmondható, hogy a közvetlen parton húzódó növényzetben - a parti ligeterdőkben - az erdei, higrofil és mezofil malakofauna-elemek dominálnak. Ez azonban csak abban az esetben van így, ha a parti ligeterdősáv megfelelően széles. Általában itt fordul elő a legtöbb faj az egyes transzektek mentén. 15 GROSSU 1981, 1983, 1987; KERNEY et al. 1983; PELBÁRT 2000; SOÓS 1943. 16 LOZEK 1964. 17 A vízi fajokat nem vizsgáltuk. 78