A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Váncsa Klára–Domokos Tamás: A Dédai- és a Zámi-szorosban, valamint az erdélyi-medencei Maroslekencén (Románia) felvett malako-transzekt tanulságai

Váncsa Klára - Domokos Tamás A folyóvölgy egyes részein - ahol a terepviszonyok megfelelőek voltak transzektes mintavételt végeztünk.

6 A transzektes mintavétel a folyóra merőleges képzeletbeli egyenes mentén történt a folyótól kiindulva addig, ameddig a terepviszonyok ezt lehetővé tették. Összesen három helyen történt szisztematikus mintavételezés (transzekt): a Maroshévíz-Déda-szorosban (Defileul Toplija-Deda) levő Galónya (Gäläoaia) falu fölött (1. ábra), az erdélyi-medencei (Podisul Transilvaniei) Maroslekence (Lechinja) határában (2. ábra) és a Zámi-szorosban (Defileul Zam) fekvő Szolcsva (Sälciva) falu határában (3-5. ábra). Vizsgálati módszerünkkel arra kerestük a választ, hogy melyek a hydrochor (víz útján való) terjedéssel idekerült fajok; melyek azok, amelyek a folyóvölgyön kívüli területekről kerültek a hullámtérbe. Ezenkívül vizsgáltuk, hogy mennyire függ a fajok és fajcsoportok megtelepedése és szétterjedése a növényzettől, a nedvességtől, valamint az antropogén hatásoktól. Gyűjtőhelyek leírása A három transzekt gyűjtőhelyei a Maros folyó által átszelt, jól elkülöníthető földrajzi tájegységekben fekszenek. Az első transzekt a Keleti-Kárpátokban levő Maroshévíz-Déda-szorosban, a Galónyai-sziklánál van. A második az Erdélyi-medencében, ahol a folyó már sík területen halad. A harmadik a Déli-Kárpátokat a Nyugati-Szigethegységtől elválasztó Zámi-szorosban található, ahol a folyó ismét hegyek között hömpölyög, mielőtt kitörne az Alföldre.

7 Az első transzekt a Galónyai-sziklánál található, a Maros bal partján (1. ábra).

8 Itt négy különböző tájelem biotópjaiból vett egyeléses minta alkotja a transzektet. Az első mintavételt a folyóban levő égeres-páfrányos növényállományú szigeten ejtettük meg.

9 A mintákat a talajt borító uszadékból és az uszadék által szabadon hagyott növényzetről gyűjtöttük. A második minta vétele a hullámtérben és az ezt határoló vasúti töltés partján történt. A töltésoldalt égeres-fűzbokros állomány borította, melyen jól lehetett látni, hogy időnként a töltés magasságában letarolják. A talajt avarréteg és az áradásból visszamaradt uszadék

10 fedte. Mintánkat ebből gyűjtöttük. A harmadik mintavétel a vasúti töltés másik oldalán fekvő hegyoldali erdőben történt, a hegyről lefutó patak Teleki-virágos partján. A hegyoldali bükkerdőben a talajt vastag avarréteg borította, az aljnövényzet pedig hiányzott. A mintát az avarrétegből és fakérgekről gyűjtöttük be. A negyedik mintavételi pontot a hullámtér fölé nyúló sziklán jelöltük ki. A kiugró sziklán csak elszórtan találtunk néhány csenevész tölgy- és bükkcsemetét. A 6 Az 1. térképen az 5., 7. és 12. gyűjtőhely. 7 SÁRKÁNY-KISS et al. 1997. 79-83. 8 Az 1. térképen az 5. gyűjtőhely. 9 A hely a vízállástól függően sziget vagy félsziget. 10 DOMOKOS-VARGA 1994. 67-79. 11 Rendzina = a sziklát borító, Ca-humátokban gazdag vékony talajréteg. 76