A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Targubáné Rendes Katalin–Tóth Gábor–Suskovics Csilla: Fenékpuszta (Pusztaszentegyházi-dűlő) 12–16. századi temetőjének embertani vizsgálata (Előzetes közlemény)

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 479-488. FENÉKPUSZTA (PUSZTASZENTEGYHÁZI-DŰLŐ) 12-16. SZÁZADI TEMETŐJÉNEK EMBERTANI VIZSGÁLATA (Előzetes közlemény) - Targubáné Rendes Katalin - Tóth Gábor - Suskovics Csilla Bevezetés Éry Kinga Kárpát-medencei népességekre vonatkozó összegző munkái alapján

1 a késő középkor emberének képe egységes jellemzőket mutat.

2 A kor embertani képéhez jelent újabb kiegészítést a Straub Péter és Müller Róbert által 1999-ben feltárt templomkörüli temető 104 sírjának és a szórványanyagnak a vizsgálata. A vizsgálat anyaga és módszerei A több mint egy évszázada folyó ásatások során

3 sikerült igazolni, hogy a terület az őskor óta lakott, s több régészeti korszak népességeinek temetkezései kerültek elő. Jelen vizsgálat a középkori település temetőjének embertani eredményeivel foglalkozik. A település, amelyhez a temető tartozott, valószínűleg a török korban néptelenedett el. A templom körüli temetkezésnek megfelelően a koporsós sírok sűrűn egymás közelében, több rétegben, szuperpozícióban helyezkedtek el. A még nem lezárt embertani vizsgálat során, az embertani alapadatok meghatározása mellett, osteometriai vizsgálatot, demográfiai analízist és paleopathologiai vizsgálatot is végeztünk.

4 Eredmények A sírszámok egy részét (1998-as ásatás sírszámai) duplán adták ki, egyes sírszámok pedig hiányoznak. A legmagasabb sírszám a 122-es. Az embertani vizsgálatot összesen 104 egyén maradványain, valamint a jelentős szórványanyagon tudtuk elvégezni. A nemi és életkori alapadatokat az 1. táblázat tartalmazza. Összefoglalónkban, terjedelmi okok miatt is, csupán rövid ismertetésre vállalkozunk. Az elhaltak korcsoportonkénti relatív gyakoriságát az 1. ábra szemlélteti. A vizsgálat alapján a legnagyobb halálozási gyakoriság a maturus korcsoportban figyelhető meg, 38,46%. A rövidített halandósági tábla alapján a születéskor várható átlagos élettartam 33,23 év. A nők esetében a 15-19 éves korcsoportban több mint 1 ÉRY 1991. 43-44; ÉRY 1994. 4, 13-14; ÉRY 1998. 13-30; ÉRY 2001. 17-28. (A viszonylag kevés feldolgozott embertani széria alapján is.) 2 A balkáni eredetű, török kori populációkat nem számítva (Dombóvár és Zombor. 1. ÉRY 1979-1980. 225-298; ÉRY 1991. 43-44.) 3 A temető régészeti jellemzéséről és a feltárások körülményeiről áttekintés: DANI-STRAUB 2002. 135-140. 4 A vizsgálatoknál KNUSSMANN 1988; ÉRY 1991; ÉRY 1992. ajánlásait követtük. A paleopathologiai kórismézés makroszkópos megfigyelésekre és esetenként radiológiai vizsgálatokra épül. 479