A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Hadak Útján XIII. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája Gyula, 2002. szeptember 17–19. - Targubáné Rendes Katalin–Tóth Gábor–Suskovics Csilla: Fenékpuszta (Pusztaszentegyházi-dűlő) 12–16. századi temetőjének embertani vizsgálata (Előzetes közlemény)

Targubáné Rendes Katalin - Tóth Gábor - Suskovics Csilla egy évvel hosszabb várható átlagos élettartamra lehetett számítani. Szembetűnő a 0 évesek csaknem teljes hiánya (1 eset). Ennek okaként számításba jöhet több ok is: az elhalt újszülötteket máshová temették, a gyengébben ellenálló gyermekcsontok a talajban elporladtak, a sekélyebb gyermeksírokat az erózió és a földmunkák megsemmisítették. A halandósági táblamodellek felhasználásával

5 további 51 csecsemőt kell a modellben pótolni. A korrekcióval készült halandósági tábla (2. táblázat) alapján a születéskor várható élettartam 22,46 év. A 2. képen látható, hogy a legmagasabb halandóság a 0-1 éves időszakra tehető. Gyermekkorban átmenetileg ismét magasabb a halandóság. Az ezt követő csökkenés után egy emelkedő tendencia az 50es év környékén mutatja a legmagasabb halandóságot. A halandósági csúcs férfiak esetében ennél fiatalabb életkorra tehető. Nők esetében a magas halálozási csúcsot két kisebb is megelőzi, a 19-20 éves időszakban és a 30-as évek első felében. Ennek okaként a szüléssel és gyermekággyal kapcsolatos halálokokat feltételezhetjük. A 3. kép a túlélési görbén a csökkenő tendenciát, illetve a fiatalabb férfiak és a 35 év feletti nők jobb túlélési lehetőségeit mutatja. A várható élettartam (4. kép) azonban a nők esetében jobb kilátásokat mutatott, leszámítva a 45-55 éves időszakot, amikor átmenetileg a férfiak esetében magasabb várható élettartamot lehet találni. A paleopathologiai kórismézés alapján

6 a végtagcsontokon és a csigolyákon általánosnak tekinthetőek a fizikai stress okozta elváltozások. Viszonylag magas a gyógyult sebzések és törések száma (5-6. kép). Egy esetben megfigyelhető a Pectus excavatum előfordulása (44. sír).

7 Kuriózumnak tekinthető a 27. sírból (50-59 éves férfi) származó csigolyákon megfigyelhető elváltozás. A háti csigolyákon (412-es csigolyák, valamint az ágyéki csigolyák vannak meg) a bordák mindkét oldalon hozzácsontosodtak a csigolyákhoz. Az 5-6-7-es, valamint a 8-9-es csigolyák blokkcsigolyát alkotnak (7. kép). Ez az elváltozás megfelel Baló kórbonctani adatokkal és fényképpel illusztrált leírásának, a Spondylarthritis ankylopoetica képének.

8 (Ennek az elváltozásnak az előfordulási gyakoriságát, honfoglaló és Árpádkori anyag vizsgálata alapján, Józsa László nem tartja a gerinc megbetegedései közt magasnak.

9

) A 65. sírban (38^5 éves férfi) talált maradványokon a gyógyult koponyasérülés, a fizikai stress, a csigolyák degeneratív elváltozása mellett, a jobb kéz és alkar kóros megjelenése a temető kórtani összegzésének legérdekesebb és még differenciáldiagnózisra váró elváltozása. A jobb radius, a kéztőcsontok és három kézközépcsont összecsontosodott egymással (8. kép). Röntgenfelvételen törésre utaló elváltozás nincs. Kórokként felmerülhet tompa erőművi behatás következtében fellépő fokozott csontosodási és degenerációs folyamat, de valószínűbbnek tűnhet a Haematogen osteomyelitis okozta elváltozás. Ezt valamely vérárammal közvetített kórokozó vagy pedig külső sérülés útján bejutó gennykeltő ágens idéz5 COALE-DEMÉNY 1966. Kelet 5. modell. 6 Az érdekes őskórtani esetek nagy száma miatt (a folyamatban lévő őskórtani értékelés alapján) e témával külön tanulmányban kívánunk foglalkozni. 7 Közlés jelen tanulmánykötetben: TÓTH-LAZÁRY-TARGUBÁNÉ RENDES: Pectus excavatum előfordulása Fenékpuszta 4. századi és középkori embertani anyagában. 8 BALÓ 1952. 425-426. 9 JÓZSA 1996. 96-99. 480