A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagyné Varga Éva: Könvytárak egy viharsarki múzeum égisze alatt (1899–1951)

Könyvtárak egy viharsarki múzeum égisze alatt (1899-1951) Békéscsaba város Népkönyvtára A második világháború után a helyi művészeti bizottság - köztük Südy Ernő - egy új, a múzeum épületében helyet kapó városi népkönyvtár létrehozásával bízta meg Féja Gézát, aki 1945-től 1956-ig Békéscsabán tevékenykedett könyvtárosként. A Budapestről politikai okok miatt távozó író sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért, továbbá nevéhez fűződik az addig Békéscsabán ismeretlen „közkönyvtár" népszerűsítése. Féja 1945. május 2-án kezdte meg könyvtárszervező munkáját, mely a régi múzeumi bibliotéka anyagából; a Kner-család dokumentumaiból; a nyugatra távozók könyvállományainak töredékeiből; az Aurora-kör gyűjteményének megmaradt köteteiből; a háború után megszűnt társadalmi szervezetek, egyesületek könyvtári egységeiből állt össze. Továbbá összegyűjtötte a régióbeli főurak (például a kígyósi Wenckheim és a kétegyházi Almásy grófok) széthurcolásból megmaradt könyveit. A régi városi könyvtár vegyes értékű állományát számba véve becses régiségeket és ritkaságokat őrző régi kiadványokat talált ugyan, de a korszerű irodalmat Herczeg Ferenc és Harsányi Zsolt, - Féja Géza szavaival élve - az unatkozó „úri aszszonyok" kedvencei képviselték, tanúskodva a középosztály szellemi színvonalának hanyatlásáról.

33 A Nyugat nemzedéke például már igen gyéren kapott csak helyet ebben a gyűjteményben. Komoly értéket képviselt az Aurora-könyvtár anyaga, mely töredékes voltában is tanúságot tett a kör vezetőinek kultúra iránti elkötelezettségéről. A háború során a múzeum helyiségeibe hordott, „kazalba" halmozott, gazdátlanná vált magánkönyvtárak vegyes értékűek voltak, s csupán egy részük maradt a Féja gondozta állomány birtokában, ugyanis a hazatért deportáltak és menekülők (például Kner Mihály) kellő igazolás után visszakapták könyveiket. Féja Géza megyeszerte folytatott kutatómunkát - sokszor eredménytelenül eltűnt gazdátlan gyűjtemények nyomait keresve. A lakosság által jórészt már széthurcolt mintegy 8000 kötetes Wenckheim-könyvtárból mindössze 800 kiadvány maradt meg, melyet a kastély üvegházának rejtekei bújtattak mint begyújtási tartalékot. A gyulai Almásy-bibliotéka sem járt szerencsével, mivel a település vezetőségének felelőtlensége veszni hagyta a nagy értékű könyvállományt. Ezzel szemben Kétegyháza lelkiismeretes elöljáróságának hála, az 5600 kötetből álló helyi Almásy-könyvtár épségben és egészben jutott Féja birtokába. Az elhagyott kastélyokból összesen közel 7000 alkotás került a csabai múzeum épületébe, melyek között ma is figyelemre méltó becses kéziratokat, régiségeket, első kiadásokat, hungaricát és pótolhatatlan helytörténeti műveket találunk. A megmentett dokumentumok elsősorban az újonnan létrejött bibliotéka történelmi, valamint német és francia nyelvű szépirodalmi gyűjteményeit gazdagították - többek között Voltaire és Balzac eredeti teljes kiadásával vagy az ókígyósi melegházban tűzhalálra váró Kossuth Országgyűlési Tudósításai-пак lila vászonba kötött kéziratos köteteivel. Ez az értékes anyag tette lehetővé, hogy a városi népkönyvtár kezdettől megfelelő tudományos állománnyal és jelleggel is rendelkezzen.

34 FÉJA 1979. 24. FÉJA 2001. 152-153. 221