A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagyné Varga Éva: Könvytárak egy viharsarki múzeum égisze alatt (1899–1951)

Nagy né Varga Éva sítőket, közleményeket, szemléket) részesítették előnyben. Ezenkívül például pedagó­giai, matematikai, fizikai, orvostudományi, repüléstani szaklapokat is járattak; továbbá az irodalmi és művészeti periodikumok kiválasztásánál is igényes tájékozottság és döntés érvényesült. Az Aurora-könyvtár A múzeum épülete hosszú éveken át egy másik, az Aurora-kör könyvtárának is otthonául szolgált. Az 1913-ban megalakult Aurora-kör 30 Békéscsaba egyetlen haladó polgári törekvéseket ápoló kulturális társulataként működött, s a település mű­vészeti életének magasabb szintre emelését szolgálva pártolta a képzőművészeteket, a modern zenei kultúrát, fórumot adott a falukutató íróknak. Bár már a kezdetektől já­ratott folyóiratokat és könyveket, melyek rendezésével külön személyt bízott meg, a dokumentumok csupán az egyesület tagjai számára váltak hozzáférhetővé. Ráébredve arra, hogy a városban működő könyvgyűjtemények nem képesek helyes irányban befolyásolni az olvasók ízlését, 1929-ben - a szellemi hanyatlást ellensúlyozva, hiánypótlás gyanánt - megalapították az Aurora-könyvtárt, mely csak kortárs szerzők igényes alkotásait népszerűsítette. Ennek egyik szervezője, Südy Ernő a lehetőségekhez mérten minden haladó szellemű művet beszerzett, mely a kör fennállása alatt megjelent. A mindössze évi 100 pengő állami támogatással működő gyűjtemény a lelkes mecénások segítségének köszönhetően tíz év múlva már 2000 kiadvánnyal rendelkezett. 31 Az Aurora-könyvtár hetenként egyszer, mindössze vasárnap délelőtt két órán át tartott nyitva, de az a körülmény, hogy nem fejtett ki propagandát az olvastatás érdekében, leszűkítette az olvasótáborát is. Jól összeválogatott, elsősorban klasszi­kus alkotásoknak helyet adó könyvállománya a későbbiekben is a haladó gondolko­dású polgárság és értelmiség legjobbjait vonzotta. Az 1939-ig a „Közművelődés­házá"-ban működő, majd a második világháború folyamán - jellegénél fogva ­bujdosásra kényszerülő 2700 kötetes gyűjtemény megmaradt darabjai 1945-ben az újonnan szervezett népkönyvtár védelme alá kerültek. 32 Körösvidék, Közigazgatástudomány, Községi Közlöny, Látóhatár, Magyar Alföld, Magyar Chemiai Fo­lyóirat, Magyar Helikon, Magyar írás, Magyar Katonai Közlöny, Magyar Könyvszemle, Magyar Köz­igazgatás, Magyar Külpolitika, Magyar Lélek, Magyar Művészet, Magyar Nyelv, Magyar Nyelvőr, Ma­gyar Pedagógia, Magyar Psychologiai Szemle, Magyar Statisztikai Közlöny, Magyar Statisztikai Szemle, Magyarosan, Mathematikai és Physikai Lapok, Minerva, Modern Művészet, Munkaügyi Szemle, Népünk és Nyelvünk, Nevelésügyi Szemle, Numizmatikai Közlöny, Országgyűlési Értesítő, Orvosképzés, Pe­dagógiai Szemle, Pásztortűz, Protestáns Szemle, Sorsunk, Szabolcsi Szemle, Századok, Széphalom, Szép­művészet, Társadalomtudomány, Természettudományi Közlöny, Vadászat, Városi Szemle, Városok Lapja (BALOGH 1960. 15-16). 30 RÉVÉSZ 1930. 392. 31 FILADELFI 1973. 519-520. 32 FÉJA é. n. 7. 220

Next

/
Thumbnails
Contents