A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagyné Varga Éva: Könvytárak egy viharsarki múzeum égisze alatt (1899–1951)

Nagyné Varga Éva is jelentős anyag gyűlt össze. Ennek megfelelő elhelyezése és hozzáférhetővé tétele nem kis gondot okozott a társulat vezetőségének, így egyre sürgetőbb feladattá vált egy önálló épület létesítése. A városi könyvtár Az egyleti könyvtár 1912-ig kapott helyet az evangélikus Rudolf-főgimnáziumban, gyűjteményét - mely ekkor 3350 kötetet számlált - ez év júliusában Jéger József vezetésével költöztették át az időközben újonnan felépített „ Közmű velődésházá"-nak elnevezett múzeumba. A kultúrpalota földszintjén, annak nyugati szárnyában elhelyezésre kerülő könyvtár két helyiségből állt, melyeket 1913-ban a korabeli követelményeknek megfelelően rendeztek be a Schlick-Nicholson gyár Vajda-féle szabályozható vasállványaival, polcaival. Az olvasóterem bútorzatát térképtartó, íróasztal, egy hosszú asztal valamint húsz darab szék egészítette ki a látogatók kényelmét szolgálva. A berendezkedést követő állományfeltáró munkát nehezítette az a körülmény, hogy az 1913 nyarán beszerzett Glogowski-féle kartotékrendszer számára Jéger Józsefnek új cédulakatalógust kellett készítenie, ezért a következő esztendőre átnyúló könyvtárrendezés munkálataiban tanítványai - Achim Mihály, Patay András, Szeberényi Lajos - segítségét is igénybe vette.

16 A múzeum 1914. március 28-29-i felavatása a csabai kulturális élet jeles eseménye volt.

17 Az épület és a benne elhelyezésre kerülő gyűjtemények Békéscsaba nagyközség tulajdonába történő átengedésével a Múzeum-Egyesület - egy 1905-ben létrejött megállapodás értelmében - feloszlatta magát. A település viszont nem csupán a leltár szerint átvett értékek szakszerű megőrzésére, hanem azok állandó fejlesztésére, gyarapítására, valamint a közművelődési ház üzemeltetésére és a közönség érdeklődésének ébrentartására is kötelezettséget vállalt. Az intézményavató után az egylet dokumentumrészlege a helyi múzeum könyvtáraként alakult újjá, s állománya végre mindenki számára hozzáférhetővé vált. Békéscsaba első nyilvános olvasótermének nyitva tartása - az alapszabályok értelmében - a „hétnek több napján" (az igények szerint) délután 17-19

30 közötti időszakra esett,

18 a kölcsönzésről és a forgalom mértékéről azonban sajnos nem maradtak adatok. A könyvgyűjtemény fejlődése az első világháborúig töretlennek mondható a századfordulón létrehozott Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának munkája révén. Állománya 1922-ig elsősorban a fent említett szervezet adományai, valamint magánszemélyek ajándékai útján gyarapodott, és csak elenyésző példányszámban vásárolt könyveket. De a feljegyzések alapján ez idő tájt már birtokában volt a Haan Lajos evangélikus lelkész hagyatékát képező, helytörténeti szempontból igen értékes és figyelemreméltó kéziratoknak.

19 16 RELL. 1914. 23-24. 17 Békés 1914. április 5. 18 G. VASS 1979.41. 19 HAAN 1930. 359. 216