A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

A gyulai evangélikus templom felépítése árusításából, s mintegy 5000 pengő adományokból érkezett.

59 Ezt egészítette ki a gyulai hívek 1000 pengős adománya a templomi padokra és a szószékre.

60 Összesen tehát 84 személy vállalt adománygyűjtést. A legeredményesebb munkát Mekis András presbiter, nyugalmazott vasutas végezte, aki mindegyik gyűjtési akcióban részt vett, s egymaga csaknem 1687 pengőt szedett be. Őt a példaként említett dunántúli Hajba Sándor követte, akinek 1200 pengő összegyűjtését köszönheti a gyülekezet. 900 pengőnél többet gyűjtött Kéler Jánosné, Kovács Sándor és a lelkész, Tátrai Károly. Az 500 pengőnél többet gyűjtők közül még a gyulai Vidó Andrást említhetjük meg Kiss Benő segédlelkész mellett. Áldozatvállalásuk nélkül nem épülhetett volna fel a templom. A szorító anyagi gondok közepette új utakat is próbált keresni a gyülekezet vezetősége, amelyek újabb bevételekkel kecsegtettek: tanárok, lelkészek segítségével Luther-kép eladási akciót akartak indítani.

61 1928. március 8-án arról informálódtak Elek Sándor okányi református lelkésznél, hogy mennyire megbízható Nagy Imre, aki korábban nekik gyűjtött, és Kálvin-képeket árult. A pozitív válasz megérkezése után felkérték Nagyot a Luther^ ről készítendő képekkel és levelezőlapokkal kapcsolatos munkák irányítására. Ő úgy vállalkozott volna erre, ha a nyomtatási költséget az egyházközség megelőlegezi, s a bruttó bevétel 70%-át elszámolhatja költségként. Március 27-én arról értesítették, hogy a presbiteri gyűlés kevesellte a 25-30 %-os várható hasznot, s célszerűbbnek látta saját maga által kézbe venni a műveletet. 1928. április 5-én kértek engedélyt a belügyminisztériumtól a Luther Mártont ábrázoló faliképek és levelezőlapok árusítására. Hangsúlyozták, hogy „templomunk itt a határszélen máris végvár a hitetlenség eilen", azonban súlyos adósság terheli a gyülekezetet az építkezés miatt. Sokat segítene, ha az igen olcsó árban előállított képek árának 50%-a az egyháznál maradhatna.

62 Nem ismerjük az akció részleteit, de az bizonyos, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Májusban már a református egyházközségeket is megkeresték - „a 400 éves, szenvedésekkel teljes közös múlt" alapján - Pál apostol intésével, melyben arra szóGyEEI F. 23. A gyulai evangélikus egyház 1928. évi vagyonleltára: Az önkéntes adományok nagysága az adott időszakban 1100 pengőre tehető. Ehhez hozzászámítható az Egyházkerületi Gyámintézettől kapott 200, a kerületitől kapott 150 és a megyeitől kapott 180 pengő, valamint 800 pengő a német Gusztáv Adolf Egyesülettől. A Baldacci-alap 400 pengőt utalt ki, adóalapi segélyként pedig 600 pengőt kapott az egyházközség, míg 500-at az orosházi, 100-at pedig a tótkomlósi evangélikus leányegylet küldött, s 250 a békéscsabai műsoros estekből, 120 az október 31-i estből, 100 a gyulai református egyházközségtől, 100 pedig kézimunkák árusításából származott. Ide számították Stéberl András felajánlását a szószék elkészítésére, s egy szegedi adományt, melyből a keresztelőmedencét (régiesen: keresztelőkövet) állították fel. A január 15-i közgyűlésen a felügyelő bejelentette, hogy a békéscsabai egyházközségtől 3000 pengő segély várható, az egyházmegyétől pedig 2000 pengő, ám ezek kifizetése 1933-ig elhúzódott. A templomépítés javára a főesperes még márciusban lemondott az Árvízmentesítő Társulattól számára járó 1000 pengőről, de ez is csak 2 év alatt folyt be. Kiss Benőn behajtották tartozását, s még többeket is felszólítottak hátralékaik rendezésére. GyEEI F. 23. A gyulai evangélikus egyház 1928. évi vagyonleltára. GyEEI Iktatókönyv 247, 249, 282 és 300-301/1928. Az akcióval kapcsolatos levelezés a GyEEI F. 29. aktában található. 181