A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

Németh Csaba lított fel, hogy: „Egymás terhét hordozzátok Г Az egyházközség adósságai ugyanis ekkorra megközelítették a 16 000 pengőt.

63 A következő évben is tovább folyt az adományok gyűjtése, bár már csak esetleges, nem szervezett keretek között. Mégis a legkülönbözőbb helyekről érkezett segítség: Korbély Géza Debrecenből 100 pengőt, míg az egyetemes felügyelő 300-at küldött. A békéscsabai evangélikus nőegylet március 23-án rendezett estélyt, amelyen ugyancsak erre a célra gyűjtöttek pénzt. A lelkész a németországi városokról tartott előadást áprilisban a csabai evangélikus leányegyletben annak fejében, hogy segítséget nyújtanak a gyűjtéshez.

64 A Népjóléti Minisztériumtól és a városi egyházak segélyezési alapjából viszont hiába várt támogatást a gyülekezet. Ezért egyéb bevételi forrásokkal is kalkulált a lelkész. Augusztusban 400 db különböző méretű Luther-bélyeget rendelt Németországból 300 márka értékben, hogy az ezek értékesítéséből befolyó többletösszeget is e célra fordítsák. A Gusztáv Adolf Egyesülettől ekkor 610 pengő érkezett, s az Egyetemes Gyámintézet is küldött 150 pengőt. A békéscsabai egyház megadta a 2000 pengős segélyt, míg a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 500 pengős támogatást nyújtott. Az 500 pengős adóalapi segély mellett Stéberl András 300 pengős támogatása, valamint a kerületi gyámintézet 200 pengője érdemel még figyelmet. További 200 pengő 2 db kézimunka elárverezéséből származott. Novemberben Békéscsaba városától kért segélyt a gyülekezet, s 50 pengőt kapott.

65 Az egyházközség ez évben segélyekből és adományokból összesen 6500 pengős bevételt könyvelhetett el.

66 Összegzésként tehát azt állapíthatjuk meg, hogy 1925 és 1933 között az országos gyűjtésből nettó értékben 21 346 pengőhöz, a különböző hazai és külföldi egyházi segélyek jóvoltából 10 538 pengőhöz, míg adományokból 20 316 pengőhöz, kamatokból pedig 1027 pengőhöz, azaz összesen 55 961 pengőhöz, tehát a templomépítés költségeinek 95-97 százalékához jutott hozzá a gyülekezet. 1927 elejéig a gyűjtésből legalább 7000 pengőt az átlagemberek adtak össze. 1927-ben ez megközelítette a 9 000 pengőt, s a következőben 7000-et tett ki. A postai úton történt adományozásból 1926 végéig 11 000 pengő gyűlt össze, míg 1927-ben s a következő két évben 6000 pengő körül alakult az így befolyt összeg nagysága. Megállapítható, hogy a templom építési költségeinek kétharmadát (kb. 40 000 pengőt) emberek ezreinek néhány pengős felajánlásai tették ki. Sokan talán utolsó fillérjeiket áldozták fel e szent és nemes célra.

67 Az összegyűlt pénzből legalább 12 000 pengő gyulai (nem csak evangélikus!) s további 20 000 pengő Békés megyei adakozóktól származott. A templomépítés költségeinek felét tehát ők fedezték. Felajánlásaikat 2000 pengővel követte Budapest lakossága Pest megyéével együtt, majd 1500 pengő körüli összeggel GyőrGyEEI Iktatókönyv 236, 267, 338, 355-356, 369/1928. GyEEI Iktatókönyv 387 és 408/1929. A nőegyleti est 80 pengőt jövedelmezett, a leányegyletbeli előadás haszna is meghaladta a hetvenet. GyEEI Az 1929-es pénztárkönyv; GyEEI Iktatókönyv 47, 147, 168, 195, 156, 288, 318, 368, 375, 390, 477, 491, 504, 524 és 652, valamint 651/1929. GyEEI F. 23. A gyulai evangélikus egyház 1929. évi vagyonleltára. GyEEI F. 29. 182