A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 167-198. A GYULAI EVANGÉLIKUS TEMPLOM FELÉPÍTÉSE - Németh Csaba Az építés előkészítése Az 1907-ben fiókegyházzá szerveződő gyulai evangélikusok régi vágya volt egy templom felépítése. Az 1910-es év elején meglehetősen nagyszabású tervvel álltak elő, mert a gyűjtést „székesegyház-alapra" kezdték meg. Az első világháború kitöréséig 13 000 koronát adtak össze. Ám a hívek nehezen összekuporgatott pénze a világháborút követő infláció során semmivé olvadt.

1 A gyűjtést elölről kellett kezdeni. Joggal merülhetett fel a kérdés, hogy a nehéz, napi megélhetési problémákkal terhes gazdasági viszonyok között van-e értelme ilyen hatalmas vállalkozásba fogni. Bár akadt néhány óvatosabb ember, de a hívek túlnyomó többsége számára nem volt kérdéses, hogy hozzá kell fogni. Nekik lett igazuk! Pedig nem lehetett könnyű a döntést meghozni. Főként úgy, hogy az egyházközség újjászervezését elindító, 1923. április 8-i presbiteri ülésen Olofson Miksa (foglalkozását tekintve pénzügyi tanácsos), a gyülekezet pénztárosa még azt sem tudta megmondani pontosan, hogy mennyi pénz is van a kasszában. Arról tudott csak, hogy nincs más vagyona a gyülekezetnek, mint öt-hat mázsa búza árának megfelelő nagyságú takarékpénztári betét. Dr. Vangyel Endre másodfelügyelő ennek ellenére előre tekintve úgy nyilatkozott, hogy: „Szükséges volna templom, vagy imaház építésére is erőteljes aktió megindítása. "

2 Az első gyulai evangélikus lelkész, Kemény Gábor megválasztását követő első presbiteri gyűlés a templomépítésre szolgáló gyűjtés megindításáról hozott határozatot. A közben felügyelővé választott Vangyel Endrének már a helyszínről is konkrét elképzelése volt: egy Erdélyi Sándor úti (ma: a Béke sugárút vasútállomás felé eső része) telket óhajtott megszerezni a várostól.

3 A leendő templom helyszínéről egyelőre mégsem született döntés. Talán ez a bizonytalan helyzet sarkallta arra Sülé József gondnokot (aki egyébként kalaposmester volt) és feleségét, Erdélyi Juliannát, hogy 1924. október 27-én az Erdélyi 1 Jelen tanulmány folytatása a BMMK 23. kötetében megjelent A gyulai evangélikus egyházközség megalakítása című dolgozatnak. SCHERER 1938. 394. A Békés című újság 1911. szeptember 3-i beszámolója szerint a pusztaföldvári evangélikus templom felépítése ekkor 58 000 koronába került. Az alábbiakban: GYEEI = A Gyulai Evangélikus Egyházközség Irattárában hozzáférhető iratok. B. 11.: Jegyzőkönyvek (1923-1932), C. 12.: Jegyzőkönyvek, visszaemlékezések, F. 23.: Számadások (1910-1968), F. 29.: Templomépítési, -gyűjtési iratok, F. 30.: Templom- és paplaképítés költségvetése, Pénztárkönyv (1928-1934), Iktatókönyv (1923-1932). 2 GyEEI B. 11. Az 1923. április 8-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. 3 GyEEI B. 11. Az 1923. november 10-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. 167