A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus templom felépítése

Németh Csaba Sándor út 8. szám alatti telkük utcai felét - a tulajdonjoguk megtartása mellett felajánlják az egyházközségnek imaházépítés céljára. Iratok hiányában nem ismerjük, mit kezdett a gyülekezet e felajánlással.

4 Talán a gyűjtési akció első eredményeiből adódó lelkesedésnek tudható be, hogy a presbitérium 1925. szeptember 8-án hivatalosan felkérte a várost, hogy biztosítson telket a templomnak. Juhász László presbiter (ingatlanforgalmi irodatulajdonos) közbenjárásának eredményeként karácsonyi ajándékként, december 21-én érkezett meg a polgármester válasza. A képviselő-testület a br. Wenckheim Béla utcai (ma: a Béke sugárút Kossuth tér felőli szakasza) 2588-89. hr. sz. alatti telket imaház és lelkészlak építése céljából az egyházközség számára díjmentesen átengedte. A szerződés aláírása a következő esztendő június 10-éig váratott magára, melyet a város július 2-i közgyűlése hagyott jóvá.

5 Eredetileg ezt a telket a Munkásbiztosító székháza számára utalták ki, de mivel az első világháború előtt elkezdett építkezést félbehagyták, ezért a telek visszaszállt a városra.

6 Csak annyi feltételt kötöttek ki, hogy három év alatt legalább egy egyemeletes épület épüljön fel az utcafronton. A város felajánlását az egyházközség 1926. január 3-i rendkívüli közgyűlése köszönettel elfogadta. Annál is inkább, mert az sokkal kedvezőbb, központibb fekvést jelentett a másik szóba jöhető helyszínnél, a vásártérnél (ma: Zrínyi tér).

7 A helyszín biztosítása után úgy tűnt, hogy semmi sem állhat az építkezés útjába. 1925 decemberének első napjaiban az egyházközség vezetői emelkedett hangú felhívást tettek közzé a gyulai polgárokhoz: „Itt e megtépett hon határszélén, hol kettőzött fájdalommal tölti el lelkünket a nemzet gyásza; itt, hol a hideg tél fagyos szárnyain a kétségbeesés üzenete száll át hozzánk a rab Erdély bércei alól, csak egy vigaszunk lehet, mely láttatni engedi a jövőt: az Istenbe vetet hitünk, a magyar feltámadás reménye! Jövőnk záloga a ragaszkodás és a hűség azon meghitt hajlékokhoz, melyeket egy-egy családja a keresztyénségnek az Úr számára megépített, valamint az a nemes munkálkodás, amely a meglett bástyák mellé újakat emel... Ezt a nemes és szent célt tűzte ki maga elé a gyulai magyar evangélikus egyház is... S bár minden áldozatot meghoz, mégis kényszerülve van arra, hogy kérő szavával Gyula város polgárságáhozforduljon megértő támogatásért. "

8 A templomépítést magasztos külpolitikai célok horizontjára emelő felhívásnak nem sok foganatja lett. Nem sejthették előre, hogy milyen rosszul sikerült az időzítés: a várost ugyanis karácsonykor elöntötte a Fehér-Körös.

9 A gyulaiak in4 GyEEI B. 11. A templom nem itt épült fel. Csak valószínűsíthetjük, hogy a gyülekezet vezetői a későbbi tulajdonjogi viták elkerülése miatt egy végleges, letisztázott helyzet kialakítását üdvösebbnek találhatták a nagylelkű adomány elfogadásánál. Előrelátásukat dicséri, hogy az egyenes ági leszármazottak nélkül elhunyt Sülé házaspár javaihoz csak per útján juthattak hozzá az örökösök. 5 GyEEI Iktatókönyv 107 és 141/1925, valamint 77 és 97/1926; BML Gyula város 154.kgy/14941/1925. ikt. sz. alatti határozata 311 négyszögöl területet 2720 aranykorona értékben átadott a gyülekezetnek. 6 GyEEI С 12. Juhász László visszaemlékezése. 7 GyEEI B. 11. Dr. Vangyel Endre visszaemlékezése; A területnek az egyházközség nevére való telekkönyvezése csak 1929. május 29-én történt meg: GyEEI Iktatókönyv 310/1929. 8 Békés 1925. december 2. 9 Békés 1925. december 29. 168