A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Csobai Lászlóné: Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék román anyanyelvű népességének történetéhez

Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék... Ez a magyarázata annak, hogy többen vallották magukat románnak, mint görögkeleti vallásúnak. A már említett magyar királyi vallás és közoktatási miniszter 1930-as jelentése szerint összesen 17 román ajkú görög katolikus egyházközség van az ország területén: Csegöld, Csengerújfalu, Porcsalma, Nyírcsanád, Nyíradony, Nyírábrány, Álmosd, Bagamér, Hosszúpályi, Kókad, Nagyléta, Pocsaj, Vértes, Makó, Bedő, Battonya, Kővár-Kölese. Az 1930-as évi népszámlálás adatai szerint 17 községben 17 689 a görög katolikus vallású lakosok száma, akik közül mindössze 1150-en vallották magukat román anyanyelvűnek.

37 Szembetűnő az ellentmondás: létezik 17 román ajkú görög katolikus egyházközség 1150 hívővel. Olyannyira nagy az ellentmondás, hogy szinte valószínűtlen. Amennyiben az 1150 főt (mert a statisztika szerint a 17 689 főből ennyien vallották magukat románnak) elosztjuk a 17 egyházközségre, akkor átlagosan 67 fő tartozik egy egyházközséghez. De a magyar királyi vallás és közoktatási miniszter 1930. évi jelentése szerint csupán Nagylétán 454 fő a román anyanyelvű görög katolikusok száma, a bedői plébánia hívei közül pedig 32 fő a magyar és 498 fő a román anyanyelvű görög katolikus. Ha tehát a két egyházközség összesen 922 hívőt számlál, akkor a maradék 198 hívőt kell elosztani 15 egyházközséggel, így átlagban egy egyházközségre 13 fő jut. Az 1912-ben felállított hajdúdorogi egyházmegyével - mely mindvégig a magyar liturgikus nyelv törvényes elismeréséért harcolt - kezdődött el a román ajkú görög katolikusok folyamatos asszimilációja. Ezzel az egyház elvesztette a román anyanyelvet megőrző, konzerváló szerepét, amely csak a görögkeleti egyház esetében maradt meg napjainkig. A görögkeleti egyház szerint a görög katolikus román parókiákból 1919 után a román lelkészek eltávoztak, a görög katolikus magyar lelkészek magyar nyelven kezdték meg a hittan tanítását, holott a háború előtt ezek román parókiák voltak.

38 Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a görög katolikus parókiák irattári, levéltári anyagának nyelve is a román volt 1919-ig. Bagamérben, Csegöldön, Újfalun, Makón, Ábrányban, Acsádon román görög katolikus felekezeti iskolák működtek, amelyek azután román tanítók nélkül maradtak.

39 A magyarországi románok ügyeinek magyar királyi kormánybiztosa, dr. Sigescu József 1920. évi jelentése szerint a görögkeleti és a görög katolikus egyházközségekben olyan állami tanítók nyernek kiküldetést, akik a román nyelvet nem bírják.

40 Román nyelvű oktatás és hitélet nélkül a kisebbség maga is igyekezett idomulni a többséghez: magyarul tanult az iskolában, magyarul imádkozott a templomban. Ezzel szemben a magyarországi román görögkeleti egyházközségek szerettek volna egy erős, jól működő román görögkeleti püspökséggé szerveződni. A budapesti és a vidéki görögkeleti román egyházközségek hivatalosan először 1927-ben kérték írásban a miniszterelOL ME К 28 1936 - D - 15688. OL ME К 28 1936 - D - 15688. OL ME К 28 1936 - D - 15688. OL ME К 28 1936 - D - 15688. 143