A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Csobai Lászlóné: Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék román anyanyelvű népességének történetéhez

Csobai Lászlóné lesztette tovább. Az életmódváltással fokozatosan felbomlik a falvak viszonylagos zártsága, és magával hozza a lakosság migrációját és asszimilációját. Bedőn és Vekerden a falu lakossága részben elöregedett, összezsugorodott, anyanyelvi szempontból pedig asszimilálódott. Az eredetileg román anyanyelvű lakosság mára már szinte csak vallásához való ragaszkodásában maradt meg románnak. Méhkerék ezzel ellentétben még ma is a magyarországi románság egyetlen olyan nyelvi szigete, ahol a lakosság 96,4%-a az 1980-as tanácsi minősítés szerint román anyanyelvűnek vallotta magát. Archaikus nyelvét megőrizte, mert az nem tartott lépést az életmódváltással, a társadalom általános mozgásával, az anyanemzet nyelvi kultúrájának fejlődésével. //. A román anyanyelvű lakosság a statisztikák tükrében Az eddigiek alapján elmondható, hogy a népességösszeírások, az egyéb statisztikai adatok ütköztetése igen ellentmondásos. Természetesen számolnunk kell azzal, legalábbis véleményem szerint, hogy minden népszámlálás torzulhat az adott bel- és külpolitikai konstellációban, ezért azután abszolút hiteles sosem lehet. Az alábbiakban vázolt adatsor egy másik oldalról közelíti meg a szabolcsi és a szatmári részeken élő román népesség lélekszámát a két világháború időszakában. A bécsi nuncius 1919. május 10-én 17 román ajkú görög katolikus egyházközséget rendelt a nagyváradi görög katolikus püspök joghatósága alá, ezek közül 14 egyházközség 1912-től a hajdúdorogi egyházmegye püspöke alá tartozott.

35 A magyar királyi vallás és közoktatási miniszter 1930-as évi jelentése szerint összesen 17 román ajkú görög katolikus egyházközség van az ország területén. Ezek között szerepel Csegöld, Csengerújfalu, Porcsalma és Kővár-Kölese a szatmári részekről; Szabolcsból viszont szerepel Nyíradony, Nyíracsád és Nyírábrány település. A miniszteri leirat szerint Nyírábrányban, Nyíracsádon és Csegöldön görög katolikus iskolák is működtek (természetesen felekezeti iskolákról van szó), amelyek azután (1919 után) román tanítók nélkül maradtak.

36 Amennyiben az előbbiekben felsorakoztatott adatokat figyelembe vesszük, egyáltalán nem fogadható el az 1890-es, illetve az 1900-as népszámlálás, mely szerint Szabolcsban összesen 73 főre apadt a román népesség lélekszáma. A valósághoz közelebb álló statisztikát lehetne készíteni elsősorban az egyházi nyilvántartások segítségével, de sajnos az anyakönyvek egy része hiányzik egy-egy adott parókián. Az 1920-as évi népességösszeírás szerint 50 990-an görögkeleti vallásúnak, melyből 19 179-en románnak, de a népesség anyanyelvi megoszlása szerint 23 695en román anyanyelvűnek vallották magukat. Románnak vallotta magát még 4516 nem görögkeleti vallású. Mint ahogyan a történeti áttekintésemben is utaltam rá, a románok egy része Bihar vármegyében a letelepedés után néhány évtizeddel áttért a görög katolikus hitre. 35 PIRIGYI 1982. 41-85. 36 OL ME К 28 1936 - D - 15688. 142