A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Csobai Lászlóné: Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék román anyanyelvű népességének történetéhez

Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék... na berendezésére vállalkozhatott, de csak több mint negyven évi szünet után, 1943ban. Ez a kápolna ad helyet ma is a görögkeleti szertartású istentiszteleteknek.

30 Vekerd a 18. század elején, 1732-ben még mint puszta szerepel. A 18. század derekán Biharból görögkeleti románok ülték meg és népesítették be a lakatlan pusztát.

30 Az első görögkeleti egyházi forrás alapján a községnek 1779-ben 36 görögkeleti vallásúak által lakott portája létezett egy fatemplommal. Popovici Péter lelkészüket 1743-ban szentelték fel a községnek.

31 Vekerd lélekszáma az 1930-as években 498, melyből 423 görögkeleti vallású. Méhkerék középkori település, amely a törökök utáni időkben lakatlan pusztává vált, 1758-1768 között települt újjá. Mária Terézia 1745-ben adományozta Eszterhazy Pál Antal hercegnek a derecskéi domíniumot Méhkerékkel együtt. Eszterhazy Pál herceg szorgalmazta és segítette a görögkeleti vallású románok megtelepedését Méhkeréken, és szabályozta is azt a velük kötött szerződésben. Az első Méhkerékre vonatkozó adat az 1768. május 17-én keltezett urbériális szerződésben található, amely „a mostan nem régiben impopiált (...) Méh-Kerék Nevű Helység lakosaira" is vonatkozik.

32 Eszterhazy Miklós herceg 1767-ben vette át a birtokot, és sor került Méhkerék betelepítésére. Az erről fennmaradt történetet a szájhagyomány napjainkig őrzi, s a levéltári (állami és egyházi) adatokkal történt összevetésből kiderül, hogy az több hiteles adatot tartalmaz. Ezek alapján nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy Méhkerék is szervezett magánföldesúri telepítésként jött létre. Méhkerékre is vonatkozik az az általános megállapítás, hogy a görögkeleti vallású románok szinte letelepedésükkel egyidőben alapították meg görögkeleti egyházukat is, mivel a levéltári forrás alapján a méhkerékiek királyi engedély nélkül építettek fatornyú, paticsfalú görögkeleti templomot, amelyet 1770-ben utólag engedélyeztettek.

33 Az 1770-es években Méhkeréken 24 földdel rendelkező, szabad menetelű családot tartottak számon, és összesen 6, házzal rendelkező zsellért írtak össze. Közel tíz év alatt 100, 1779-ben pedig már 60 portát írtak össze, amely mutatja, hogy a lakosság folyamatosan nőtt a betelepülő, görögkeleti vallású román anyanyelvűekkel. A 20. század 30-as éveinek végén a község összlakossága: 2263 fő, melyből 2116 fő román anyanyelvű, vallási megoszlása szerint 2105 fő görögkeleti vallású. Ennek ellenére a község vallási megoszlása igen változatos képet mutat.

34 Bedő, Vekerd és Méhkerék községekről megállapítható, hogy valamennyi magyarországi település közül csupán e három az, amelyik a betelepüléstől napjainkig egyrészt románságából, másrészt görögkeleti, illetve görög katolikus vallásából adódóan - megőrizte etnikai zártságát. A lakosság román anyanyelvét tekintve három egységes nyelvi szigetet alkot egészen a 20. század közepéig. A tradicionális életformából adódó zártság is konzerválta az archaikus anyanyelvet, de azt nem fej30

MISARO§ 1990. 109-116. 31 BERÉNYI-CSOBAI 2000. 92-106. 32 MICHERECHI 2000. 5-48. 33 MICHERECHI 2000. 5-48. 34 MICHERECHI 2000. 5-48. 141