A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Csobai Lászlóné: Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék román anyanyelvű népességének történetéhez

Csobai Lászlóné nek ellenére 80%-uk mind a mai napig román anyanyelvűnek vallja magát.

24 Pocsajon a görögkeleti románok még korábban, 1755-ben

25 tértek át a görög katolikus hitre. Az utóbbi két településen, mivel már a betelepüléskor is a lakosságnak csupán a felét alkották, a románság asszimilációja olyan erőteljes volt, hogy mára anyanyelvüket is szinte elfeledték. A görög katolikus egyház fokozatosan vívta ki a magyar nyelv liturgikus nyelvként való használatát, így a román anyanyelvűek esetében az egyház már nem tölthette be az anyanyelv megőrzésének, konzerválásának szerepét. Bedőn az egyház vonatkozásában hasonló volt a helyzet, ám mégis kivételt képez, mivel a román többségű faluközösség összetartó ereje - az egyház ellenére - képes volt román anyanyelvét konzerválni. A mai görögkeleti vallású románok által is lakott települések sorában csupán két településen (Vekerden és Méhkeréken) - mint a 18. századi betelepüléskor - a lakosság mintegy 90%-a ma is román nemzetiségű, vagy legalábbis származását tekintve román. A bihari települések közül Zsáka már a török időben románok által is lakott település volt. A görögkeleti románok első fatemplomukat 1669-ben építették fel, majd 1791-ben hozták létre ma is álló egyházukat.

25 Darvason, Körösszakáiion és Körösszegapátiban a román anyanyelvű lakosság a 18. század első felében csatlakozott a református vallású magyarsághoz, újra népesítve a lakatlan településeket. A görögkeleti vallású román anyanyelvűek mássága területileg is megosztotta a településeket, „ Oláh-vég "-nek nevezve azt a részt, ahol a románok, és „ M agyarvég "-nek nevezve azt a részt, ahol a magyarok telepedtek le. A mindhárom településen felépült első görögkeleti templomok a 18. század végéig álltak fenn, amikor azután ezek helyén új, szilárd kőtemplomok épültek. Az első templomok építésére, létére utal egy-egy korai harang (ami pl. Darvason 1764ben,

26 Körösszakáiion 1763-ban

27 öntetett), egy-egy feljegyzés a szertartáskönyvekben (mint Körösszegapátiban 1748-ból).

28 Mezőpeterden viszont 1733-ban római katolikus vallású magyarok és görögkeleti vallású románok telepítik újjá a török háborúk alatt elpusztult középkori falut. Mezőpeterd görögkeleti egyháza és temploma 1768-ban már létezett papjával együtt.

29 Az említett négy bihari település görögkeleti egyháza ma is a Magyarországi Görögkeleti Román Egyház egyházközsége. A tizenegy Bihar megyei románok által is lakott település közül egy településen, Sarkadkeresztúron a görögkeleti vallású románok csak egy kápolnával rendelkeznek. A görögkeleti egyház forrásai alapján 1779-ben Sarkadkeresztúron harminc görögleleti vallásúak által lakott porta létezett egy fatemplommal, papjuk pedig Procopie Popovici volt. Második fatemplomuk 1830-ban épült, amely 1900-ig állt, amikor életveszélyessé nyilvánították és lebontották. A sarkadkeresztúri görögkeleti egyház anyagi lehetősége alapján új templom építésére nem, csupán egy kápolAz MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által végzett 2001-es népszámlálás kontrollvizsgálata eredményének alapján. NADÁNYI 1938. 518. MISAROS 1990. 22. MISARO§ 1990. 186. MISAROS 1990. 22. MISAROS 1990. 168. 140