A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Csobai Lászlóné: Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék román anyanyelvű népességének történetéhez

Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék... Az 1863-as helységnévtár ugyanakkor meglepő adatokkal szolgál. Szabolcs megyében a 4 régi, románok által lakott települést: Kállósemlyén, Máriapócs, Nyíracsád és Nyíradony községet említi. Kivétel közülük Máriapócs, ahol a szlovákokat is megjelöli. Ezzel szemben Szatmár megyében kettőre apad a románok által is lakott települések száma - Csegöld és Csengerújfalu -, és mindkettőben már a magyarok vannak többségben. Az első pontos nemzetiségi adatokat a románok által is lakott településekről az 1880-as népszámláláskor kapjuk. Természetesen ekkorra már kevesebb a nemzetiségi települések száma (továbbköltözés, asszimilálódás következtében). Szabolcs megyében 1880-ban 1660 román lakott. Nyírábrányban 380 fő, a lakosság 18,5 %-a, Nyíradonyban 1158 fő, a lakosság 38,8%-a. Szatmár megyében egyedül Сsengerújfaluban élt jelentősebb számú román népesség: 305 fő, a lakosság 49,5 %-a. Alig tíz év múlva az 1890-es népszámlálás alkalmával még kevesebb a román nemzetiségű népesség: Szabolcsban 714 fő, amely 1900-ra 73 főre csökkent. Szatmárban ugyanaz a helyzet: a 19. század végén egyetlen olyan települést sem írtak össze, ahol jelentősebb (50 főnél több) román népesség élt volna. A 18. században Bihar vármegyében összesen tizenegy románok által is lakott település számlálható össze: Bedő, Darvas, Körösszakáll, Körösszegapáti, Méhkerék, Mezőpeterd, Nagyléta, Pocsaj, Zsáka, Sarkadkeresztúr és Vekerd községek. Valamennyi településen a betelepülő vagy betelepített román telepesek eredetileg görögkeleti vallásúak voltak, betelepülésük a 18. század első felére, illetve a század közepe tájára esett. A tizenegy Bihar megyei település közül az eddigi történetírás szerint Nagyléta és Körösszegapáti esetében beszélhetünk szervezett magánföldesúri telepítésről. Nagyléta földesura, báró Dietrichstein görögkeleti vallású románokat hozatott Biharból.

21 Az 1757. évi adóösszeírásban 98 román adófizető és adófizetés alól mentesülő nemes, bíró, telepes is jelzi a betelepülő román anyanyelvű lakosság belső telkeit. „01áh-Léta"-n belül a románok délről szorosan csatlakozó, rendezett, egyenes utcákat alakítottak ki.

22 Körösszegapáti földesura, a Csáki család - miután a 18. század elején visszatérő lakosságot a pestis megtizedelte - görögkeleti vallású románokat hozatott a lakosság pótlására. A felsorolt tizenegy település közül csupán nyolc településen maradt meg a lakosság eredeti görögkeleti vallásánál: Mezőpeterd, Zsáka, Darvas, Körösszakáll, Körösszegapáti, Méhkerék és Sarkadkeresztúr románsága ma is a Román Ortodox Egyházhoz tartozik. Három településen: Bedon, Nagylétán és Pocsajon a betelepülő románság eredetileg szintén görögkeleti vallású volt, de betelepülésük után néhány évtizeddel áttértek a görög katolikus hitre. Bedő községben a románság (az 1720-as évek táján) még a református magyarságot is magába olvasztotta, majd 1779-ben áttért a görög katolikus hitre,

23 de enNADÁNYI 1938. 498-500. NADÁNYI 1938. 500-501. NADÁNYI 1938. 472. 139