A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Csobai Lászlóné: Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék román anyanyelvű népességének történetéhez

Csobai Lászlóné rög katolikus - nagyrészt román - volt; majd az 1784-85-ös népszámlálás adatai szerint csak 7 főt írtak össze.

14 A 18. század utolsó, nagyobb számú román népességet megmozgató telepítési akciója 1790-ben volt.

15 Ekkor költöztek románok Nyírábrányba. Az említett települések román anyanyelvű lakosságának 18. századi lélekszámáról sajnos alig vannak adatok, mivel II. József 1784-85-ös népszámlálási adatait nemzetiségi szempontból nem lehet használni, hiszen az nem közli a lakosság etnikai összetételét. A következő, azaz a 19. század elején Szatmár megye három, részben vagy egészében román lakta községéről tesznek említést a történeti források: Ura, amely teljesen román, és amely nem szerepel az 1773-ban összeírt helységek között; Csegöld, amely magyar-román és Porcsalma, amely magyar-román-ukrán és szlovák

16 nemzetiségűek által lakott település volt. Az utóbbi kettő 1772-ben még színmagyar település volt, tehát valószínűleg a nemzetiségek betelepülése ezután történhetett. Ura mindenképpen újabb település, miután a 19. század eleji forrás megjegyzi, hogy „gyülevész oláhokból áll".

17 Ujabb román telepesek beköltözéséről beszélhetünk 1814-ben Nakor községben is.

18 Szembetűnő, hogy a csaknem húsz év múlva végzett újabb statisztikai felmérés alapján a román anyanyelvű lakosság szinte eltűnt Szabolcs megyéből. Feltételezésem szerint nem valószínű, hogy arra az időre már teljesen asszimilálódtak volna. Fényes Elek meg sem említi őket, tehát valószínűleg nem is volt tudomása a 18. századi telepítésekről, ugyanakkor az 1863-as helységnévtárban szerepel némelyikük. A szatmári részen négy esetben románok által lakott községről beszélhetünk. Ezek közül három: Csegöld, Csengerújfalu és Ura magyar-román; Pátyod szlovák-román helység. Pátyod ugyan 1810-ben még teljesen szlovák település volt, tehát valószínűleg ez után költöztek be a románok.

19 Porcsalma viszont a későbbiekben teljesen magyar településsé válik.

20 Ami a Szatmár megyei román népesség lélekszámát illeti, pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, a következő táblázat csupán a felekezeti megoszlást mutatja 1840-ben: A település neve Etnikum Róm. kat. Görög kat. Ref. Csegöld magyar-román 80 359 7 Csengerújfalu magyar-román 5 330 396 Pátyod szlovák-román 244 296 4 Ura magyar-román 162 63 4 VERES 1962. 168-185. 5 PAPP 1939. 139. 6 BARNA 1988. 17. 7 SZIRMAY 1809-1810. 203. 8 PAPP 1939. 139. 9 PÁLL 1980. 84-97. !0 PÁLL 1980. 84-97. 138