A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Csobai Lászlóné: Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék román anyanyelvű népességének történetéhez

Adatok a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék... majd vikáriussághoz tartoztak, 1919-ig 17 román ajkú görög katolikus parókia létezett a mai országhatáron belül.

7 Név szerint ezek között szerepel Nyíradony, Nyírábrány, Nyíracsád, Csegöld, Csengereújfalu, Porcsalma és Kővár-Kölese is. Az utóbbi négy viszont a történelmi Szatmár megyéhez tartozott. Valamennyi településre jellemző, hogy egészen a 20. század elejéig az anyakönyvezés kezdetben cirill betűkkel, de románul; azután latin betűkkel, de többnyire románul történik. A nyíradonyi anyakönyvek közül az első kötetben 1828-ból található egy magyar nyelvű, kurzív írással történő bejegyzés: „Nyíradonyi Görög szertartású Ekleisának kereszteltek könyvének formája Nagyváradi Püspökségben." Érdemes megjegyezni, hogy ezt az anyakönyvet kezdetben először cirill betűkkel, de románul; majd latin betűkkel, de románul és legvégül magyar nyelven vezették. Ennek 6. oldalán a cirill betűs résznél a keresztelő pap neve „Rohály Nagy Ferentz"; az 1828-as magyar szövegnél „Nagy Tógyer paróchus"; a 46. oldaltól „Rohály Nagy Tódor". 1844-ben ismét románul történnek a bejegyzések „Petrus Papp paróchus" aláírással. 1912-ben a lelkész így írja alá nevét: „Stefanu Cre§ineau", majd 1913-tól „Kresnyák István esperes lelkész", tehát magyarul szerepel a név. 1945-ben ismét magyar nyelvű az anyakönyv vezetése, majd 1949-től ismét román nyelvűvé válik. 1919. június 10-én szigorú bejegyzés található, mely szerint Nyíradony a nagyváradi román egyházmegyéhez csatlakozik Leontin Csula adminisztrátor vezetésével. 1920. április 12-től az anyakönyv vezetése magyarul történik, a lelkész dr. Máté Gyula paróchus. Nyíradony túlnyomórészt román telepítésű: 1736-ból, 1752-ből már 62 adózót írtak össze.

8 Nyíracsád 1740-ben kapott többségében román nemzetiségű lakosságot.

9 A következő telepítésre több mint húsz év múlva, 1762 körül került sor, amikor Birit - mint lakatlan helyet - a Szatmár megyei Portelekről áttelepített románokkal népesítették be.

10 Hasonló telepítés történt a történelmi Békés megyében is: 1724-ben Löwenburg János Jakab, Békés megye főispánja a Gyulaváriban megtelepedett románokat áttelepíti Kétegyházára.

11 Újfehértót is részben román telepesek lakták, akik 1769-ben költöztek oda.

12 Kiskálló 1771-ben népesült be részben román nemzetiségű telepesek beköltözése révén, akik meglapították görög katolikus egyházukat.

13 A következő település Nyírlugos, ahová valószínűleg az 1770-es évek közepén költöztek be román telepesek. A Nyírlugoson megtelepedett román nemzetiségű lakosság történetére vonatkozólag érdekes adatnak látszik, hogy az 1779-es „canonica visitatio" adatai szerint összesen 705 főt írtak össze, akik közül 700 fő gö7 OL ME К 28 1936 - D - 15688. 8 VERES 1962. 168. 9 PAPP 1939. 139. 10 PAPP 1939. 139. 11 ARDELEAN 1899. 11-12. 12 VERES 1962. 168-185. 13 VERES 1962. 168-185. 137