A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagy László András: „Veszett Daru”. Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben

Nagy László András A veszettorvos mágikus erejének egy további megnyilvánulási formáját jelzi a sárréti hiedelemanyagban hangsúlyosan jelentkező, országosan ismert hiedelemelem, melyben a „tudóstól" való lopást kényszeres cselekedet követi.

63 A lopott holmit a tolvaj nem tudja letenni a hátáról, egy belső erő annak visszaadására kényszeríti, vagy nem tud elmozdulni a tett színhelyéről. Az előzőhöz hasonlóan országosan elterjedt az az elképzelés, amely a „tudományosok" emberfeletti gyorsaságára vonatkozik.

64 A veszettorvosok tevékenységének racionális alapjai A veszettséget orvosolni képes népi gyógyítókra vonatkozó közlésekben gyakran találhatunk a tudományos orvoslás elveivel összhangban lévő racionális alapú adatokat. Ambrus Sándor szeghalmi veszettorvos például a katonaság gyógykovács részlegénél tökéletesítette gyermekkorától kezdődően tudatos megfigyelésekkel szerzett tudását, szakkönyveket is olvasott. Baráti és rokoni szálak fűzték a Komádiban lakó Fekete János állatgyógyítóhoz. „Fekete János és Ambrus Sándor a velük született adottságot tudatosan fejlesztették is. Mindketten igényelték falujuk gyógyszerészének rendszeres közreműködését. Fekete János gyógyszerkészítményeit a gyógyszertár is árulta. " - írja Molnár Balázs. Arra is utal, hogy Ambrus Sándor azokat a gazdákat, akiknél gyógyított, takarmányozási tanácsokkal látta el.

65 Orvos Nagy Péter karcagi veszettgyógyító kitakaríttatta a jászlakat. Békési Sándor kunmadarasi veszettorvos is tanult állatorvostól a katonaságban, tanácsára a fertőző betegségben elhullott állatokat megperzselték, és úgy földelték el.

66 Ez a fertőzés terjedését megakadályozó módszer a Sárréten is ismert volt. „Ha veszett kutya vót a környéken, az emberek összefogtak, oszt agyonütötték, szalmát tettek rá oszt meggyújtották. "

61 A veszettorvosok közül sokról feljegyezték, hogy gyógyszeres kezeléseket alkalmazott.

68 A veszettség ellen használt gyógyszereik alkotórészei közt gyakran megtalálható volt a porrá tört kőrisbogár,

69 melyet Szűcs Sándor a hideg víz és a meszes víz mellett a Sárréten általánosan ismert veszettség elleni szernek tart.

70 Magyary-Kossa Gyula közöl egy általa az állatorvosi főiskola levéltárában fellelt, 1799-ben kelt levelet. írója, Komlódy András, „Nagy Kun Megye Physicusa", a kunszentmártoni Nemes Pernyész Menyhárt által elmondott, veszettség felismerését és orvoslását célzó módszereket ír le. Ebben is szerepel a kőrisbogárpor. A levél elküldése után a módszereket a pesti egyetem orvosi kara is megvizsgálta, 63 BECK 1992. 390; MADÁR 1967. 200. 64 SZŰCS 1992. 151. 65 MOLNÁR 1973. 184-188. 66 BARNA 1979. 46. 67 Molnár Sándor, sz. 1914. réf., Szeghalom. 68 BARNA 1979. 46, 53. 69 BARNA 1979. 53, 55-56; GRESZNÉ 1944. 14; MAGYARY-KOSSA 1929. I. 359-363. 70 SZŰCS 1938. 398. 100