A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25. (Békéscsaba, 2003)

Nagy László András: „Veszett Daru”. Egy füzesgyarmati veszettállatorvos alakja a népi emlékezetben

„ Veszett Daru " és "valamelyest hasznát látta". Ez abból is kitűnik, hogy Pernyész további húsz arany jutalomban részesült.

71 Barna Gábor Tót Márton tiszaigari veszettgyógyítóval kapcsolatban (aki a tudását bevallottan könyvből tanulta) ír le egy esetet, amikor a veszett kutya által megmart betegét a seb bevagdalásával és kőrisbogárporral akarta gyógyítani.

72 Ez megegyezik a már említett, 1781-ben Bécsben kiadott tudósítás borbélyok számára előírt módszerével. A beteg jószág kiválasztása közben a veszettorvosok többnyire megvizsgálják az állatok szemét, vagy a füstpróbát alkalmazzák.

73 A népi hiedelem a füstnek bajelhárító szerepet tulajdonít. Ám az állatok füstön való keresztülhajtásának logikus okai is lehetnek. A beteg, legyengült jószág eleve nem tud lépést tartani egészséges társaival (néha nem is füstöltek, csak nehéz terepen hajtották az állatokat), így tovább tartózkodik a füstben, és egyre jobban lemarad a többitől. Még inkább így kell lennie, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a veszettség légzési nehézségeket, fulladást okoz, kivált, ha a füst mérgező anyagot tartalmaz (sokszor porrá tört kőrisbogarat is szórtak a tűzbe, melynek kifejlett példányai kontaridint tartalmaznak). Mint azt a fentiekben láthattuk, a veszettorvosok diagnosztikai és gyógyító tevékenysége nem nélkülöz minden racionális alapot. Tudásuk és gyakorlatuk tapasztalati megfigyeléseken alapuló, az általános népi tudás körébe tartozó és „felülről alászállott" tudáselemeket egyaránt tartalmaz.

74 Gyógyító módszereik, receptjeik titokban tartására a hagyomány

75 és a többnyire ellenséges hivatalos megítélés

76 egyaránt jelenthetett késztetést. A kizárólag családon belüli generációs tudásátadást, amennyiben van valós alapja, a fentiek mellett a közösség általános elvárásai is elősegíthették.

77 „ Veszett" Daru Sándor Az itt közölt anyag csak részben saját terepmunkám eredménye. Daru Sándor alakját - hol egyértelműen, hol pedig áttételesen - tetten érhetjük korábbi néprajzkutatók közléseiben. A Sárrét már csak emlékekben élő hiedelemvilágában, az emberfeletti erejű személyek között gyakran bukkan fel a veszettséget gyógyító specialista alakja. Daru Sándor nevét nem csak a helyi gyűjtők, hanem a közeli tájegységek kutatói is említik. A földrajzi közelség és a migrációs tényezők mellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy egy-egy kiemelkedően eredményes gyógyító specialista hírneve messze túlterjedt közvetlen környezetén. így ez is lehetséges ok arra, hogy Daru Sándor neve a Nagykunság és a Hortobágy vidékének pásztorkodásával, hiedelemvilágával, népies orvoslásával foglalkozó néprajzi munkákban is felbukkan. 71 MAGYARY-KOSSA 1929. II. 207-208. 72 BARNA 1979. 55-56. 73 MAGYARY-KOSSA 1929. II. 208. 74 DEÁKY 2002. 81-82; CSALOG 1974. 209-211. "MÁRTON 1968. 116. 76 OLÁH 1986. 94, 100, 102. 77 BARNA 1979. 50. 101