A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csobai Lászlóné: A Magyar–Román Társaságok története 1945–1950-ig

С so bai Lászlóné regyezmény keretében erre vonatkozóan megállapodik.

59 Ez azt jelentette, hogy újabb két intézménnyel bővült volna a magyar-román barátság ügye. Tulajdonképpen már az 1948-as évtől a Társaság működésében észrevehető a halogató taktika, amely a belpolitikai helyzet erős balratolódásából adódott. 1948. december 29-én, Budapesten, a Zeneakadémián a Román Népköztársaság egyéves évfordulójának emlékére a Magyar-Román Társaság ünnepséget rendezett, amelyen Szirmai István a Társaság főtitkára méltatta az ünnep jelentőségét, majd pedig az akkori román nagykövet Aurél Mainasanu beszélt a közös román-magyar kapcsolatokról. Az ünnepségen a magyar kormány képviseletében jelen volt Dobi István miniszterelnök, Rajk László külügyminiszter, Ries István igazságügy-miniszter, Olt Károly népjóléti miniszter, Nógrády Sándor altábornagy és Révay József kultuszminiszter.

60 A Magyar-Román Társaság az 1949. év programját az új vezetés irányítása alatt kezdte meg. Rákosiék a hatalom teljes kisajátításával könyörtelenül félreállították azokat, akik valamilyen módon és formában akadályát jelenthették hatalmuk gyakorlásának. Az 1948 szeptembertől 1949 márciusig terjedő tagfelülvizsgálat 300 000 fővel csökkentette az MDP létszámát, és a bizalmatlanság jegyében zajlott le. A politikai élet minden rezdülése érezhető volt a társaság működésében is. „A múlt év szeptember elsején Társaságunk Szirmai István elvtárs főtitkár és Kánya Mária elvtárs titkárral új vezetőséget kapott. Ez a vezetés nemcsak személyi csere volt, hanem munkánknak is új, intenzívebb irányt is szabott. Kereteinket egy Dokumentációs Osztállyal bővítettük ki, amely arra hivatott, hogy a Román Népköztársaság politikai, gazdasági és kulturális fejlődésére, valamint a két ország kapcsolataira vonatkozó anyagot feldolgozza és erről az illetékes szerveken keresztül a magyar közvéleményt tájékoztassa." Ezt írta a Magyar-Román Társaság Dokumentációs Osztálya, amely kiadta a már említett tájékoztatót. A tájékoztató szerint, éppen ezért, a Magyar-Román Társaság felvette a kapcsolatot a bukaresti Egyetemes Román Kultúrintézet román szakosztályával, amely értékes anyagszolgáltatásával elősegíti munkájukat.

61 A Társaság fokozatosan kezdte elveszíteni az első két évben tanúsított lendületét, mozgalmas programját. Miután a Mocsáry Lajos Kollégium élére is új vezető kerül, a kollégium életében is új irányvonal jelenik meg, amelyről a külügyminisztériumot, már 1949 februárjában tájékoztatják: „A Mocsáry Lajos Magyar-Román kollégium Vezetősége elhatározta, hogy intézetünket fokozott mértékben arra állítja be, hogy a Magyar-Román kulturális és gazdasági kapcsolatok szakembereit kinevelje. E végből megkeresést intézünk mindazokhoz a szervekhez, melyeknek kulturális, vagy gazdasági vonalon, románul tudó, szakmailag képzett és a román viszonylatban is jártas, politikailag megfelelő munkaerőre van szükségük".

62 A rendszernek szakmailag, de politikailag is megfelelő munkaerőre volt szüksége. A Román Intézet felállítását, már 1948-ban mindkét minisztérium - a Vallás- és Közoktatásügy Minisztérium, élén Ortutay Gyulával, valamint a Külügyminisztérium - elhatározta, és még 1948-ban megvalósítandónak tartotta. A Külügyminisztériumban készült feljegyzés szerint a Magyar-Román kulturá59 Politikai és Kulturális Tájékoztató, 42. р. (МММ NGy. Hd. 87.103.1.) 60 Uo. 61 Uo. 62 UMKL KÜM iratai 592/1949. 542