A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23. (Békéscsaba, 2002)

Csobai Lászlóné: A Magyar–Román Társaságok története 1945–1950-ig

A Magyar-Román Társaságok története 1945-1950-ig lis egyezmény keretében, 1949. december 31-ig Román Intézetet kell felállítani Buda­pesten, debreceni fiókintézettel. 63 A Vallás- és Közoktatásügy Minisztériumban már 1949 szeptemberében úgy találták, hogy a Román Intézet számára a helyiségek bizto­sítottak Budapesten és Debrecenben is. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1950. január 9-én Orbán Magdát bízta meg a felállítandó Román Intézet könyvárának rendezésével. A feljegyzés szerint a VKM részéről nem számítottak komoly működés­re az intézetben, ám a Külügyminisztérium fontosnak tartotta a Román Intézet ko­moly működését. 64 A Magyar-Román Társaság 1948 tavaszától folyamatosan helyi csoportjának tekinti 65 a vidéken működő Magyar-Román Társaságokat, amelyek azu­tán 1949-től folyamatosan megszüntetik tevékenységüket, végül pedig 1950-től a bu­dapesti Magyar-Román Társaság sem hallat magáról. A budapesti társaság mellett különböző vidéki városokban is alakultak Ma­gyar-Román Társaságok, mint pl. Debrecenben, Gyulán, Nagykanizsán, Nagykőrös­ön. 66 A Délkelet tudósítása szerint a Magyarországi Román Kulturszövetség meg­alakulásával egyidejűleg megalakult a Magyar-Román Társaság helyi csoportja Gyu­lán. Az alakuló közgyűlésre 1948. március 21-én, délután 4 órakor került sor a város­háza dísztermében. A közgyűlésen részt vett Alexits György államtitkár, akinek be­széde után megválasztották a vezetőséget. A helyi csoport elnökéül Szabó Demetert, a gyulai románság görögkeleti lelkészét választották. A debreceni társaságnak pedig helyi csoportjai is voltak Békésen, Hajdúnáná­son, Mátészalkán, Battonyán és Berettyóújfaluban. IVA Debreceni Magyar-Román Társaság A Debreceni Magyar-Román Társaság 1946. április 10-én tartotta alakuló köz­gyűlését. A Debreceni Magyar-Román Társaság célja: „A Magyar-Román kapcsolatok megerő­sítése, elsősorban Debrecenben és a Tiszántúlon. Eszközei: a román nyelv, folklór, irodalom és művészetek ismertetése és a magyar irodalom román nyelvű tolmácsolá­sának elősegítése." Székhelye: Debrecen. Hivatalos helyisége: a városi levéltár Város­háza. Hivatalos órák: szerdán és pénteken 10—1 l-ig és délután 4—5-ig. A társaság tagja lehet minden 16 évet betöltött magyar állampolgár, aki magáévá teszi a társaság cél­ját. A tagsági díj havi 1 frt, diákoknak 50 fillér. A tagok annak fejében kapják a kétha­vonként megjelenő Keleti Kapu-t, használhatják a társaság kölcsönkönyvtárát, és ked­vezményes áron vásárolhatják a társaság kiadványait, látogathatják tanfolyamait, elő­adásait, kiállításait. A társaság tisztikara: Elnök: dr. Karácsony Sándor egyetemi tanár, Alelnök: dr. Kon­dor Imre egyetemi magántanár, Ügyvezető alelnök: dr. Lükő Gábor egyetemi magán­tanár, Főtitkár: dr. Kovács Ferenc, Titkár: dr. Komlósi Sándor, Sajtótitkárok: dr. Kosa 63 UMKL KÜM iratai 0510/1950. 64 Politikai és Kulturális Tájékoztató, 43-44. р. (МММ NGy. Hd. 87.103.1.) 65 Uo. 66 Tüskés Tibor: A Keleti Kapu és a mi mögötte van. Korunk 1978. 3. szám. 657. 543

Next

/
Thumbnails
Contents